Néhány évvel ezelőtt, 2016-ban egy igen extrém eset hívta fel a figyelmet a viharasztma jelenségére. Akkor több ezer ember került sürgősségi osztályra súlyos asztmás tünetekkel egy nagy vihar következtében Ausztráliában. Vajon miért súlyosbodhatnak az asztmás tünetek bizonyos időszakokban a viharok alatt? Miért veszélyeztetheti mindez különösen azokat, akik betegsége nincs megfelelő kontroll alatt? Mindezen kérdésekre dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, allergológus foglalta össze a választ lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Asztmás roham a viharban
A viharasztma kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor asztmás roham alakul ki egy vihar kapcsán, azt követően. Ez nemcsak eleve asztmás betegeknél de allergiásoknál (szénanáthásoknál) is megtörténhet. Sőt, az említett ausztrál esetben olyanoknál is felléptek panaszok, akiknek korábban nem volt asztmájuk. Az orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, torokkaparással járó szezonális allergia egyébként is gyakran súlyosbodik tavasszal, nyáron, kora ősszel, és különösen erős tüneteket mutathat nagyobb viharok után. De miért? Elvégre az eső általában csökkenti a pollenkoncentrációt, tisztítja a levegőt, és az asztmások általában azt tapasztalják, enyhülnek a tüneteik eső után. A viharasztma esetén azonban sajátos körülményekkel kell számolni.
- A hideg, lefelé irányuló légáramlás koncentrálja a levegőben keringő részecskéket, így a pollent és a penészgombaspórát is.
- Ezek a részecskék a felhőkbe sodródnak, ahol magas a páratartalom.
- A felhőkben a magas páratartalom a széllel és a villámlással együtt olyan apró darabokra őrli fel a részecskéket, amelyek könnyebben bejutnak az orrba, az orrmelléküregekbe és a tüdőbe.
- A széllökések ráadásul összesűrítik a részecskéket, így nagy mennyiséget lehet belélegezni belőlük egyszerre.
„Viharmentes időben a sértetlen pollenszemek általában a felső légutak területére jutnak el, és kevésbé kerülnek be a mélyebb légutak, a tüdő területére. Viharasztma esetén azonban a körülmények szerencsétlen összjátéka folytán hevesebb allergiás reakciót és súlyosabb asztmás rohamokat is kiválthat a szélsőséges időjárás. Ezért allergiás és asztmás betegeknek a viharok időszakában javasolt bezárt ablakok mellett beltéren tartózkodni” – hangsúlyozta Potecz doktornő.
Milyen rizikófaktorok ismertek?
A szénanáthával kapcsolatosan ismert, hogy a száraz, szeles idő és a magas légszennyezettség is felerősítheti a tüneteket, ezért ilyenkor nem javasolt szabadtéri programot szervezni a pollenallergiás betegeknek. Ugyancsak javasolt, hogy maradjanak beltéren, akik tapasztalták már, hogy egy-egy vihar után romlik az állapotuk, esetleg kifejezett asztmás rohamot is átéltek már ilyenkor. Ez pedig valószínűleg nem is alacsony szám: egy 2021-es tanulmány szerint a szezonális allergiás betegek közel kétharmada már tapasztalt viharasztmás rohamot, még kisebb viharok esetén is. Ugyanakkor van néhány ismert rizikófaktor, amely növeli a probléma kialakulása kockázatát:
- nem megfelelően kezelt asztma, erősebb tünetekkel,
- rossz eredmény a légzésfunkciós vizsgálaton,
- eozinofil fehérvérsejtek magasabb szintje (laborvizsgálattal mutatható ki vérből),
- a kilélegzett nitrogén-monoxid magasabb szintje (ez az asztmás betegeknél fennálló gyulladás aktivitásának egyik markere).
Ezek a rizikófaktorok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy meglétük esetén mindenképpen kialakul a viharasztmás roham, mint ahogyan az sem jelenti a roham feltétlen megismétlődését, ha már átélte azt valaki. A rohamoldó szereket azonban szükséges mindenkinek magánál tartania. „A jól beállított allergia elleni kezelés és az asztma tartós kezelése segít csökkenteni annak kockázatát, hogy az időjárásváltozás vagy a légszennyezettség hirtelen nagymértékben negatívan befolyásolja a betegek állapotát. Aki tehát úgy érzi, hogy a jelenlegi kezelés mellett zavaró tünetei vannak, amelyek esetleg még romlanak is, javasolt szakorvoshoz fordulnia” – hívta fel a figyelmet dr. Potecz Györgyi.
