A koronavírus-világjárvány óta jobban előtérbe került az ózongenerátorok használata. A kellemetlen szagok és a kórokozók elleni hatékony védekezés tette ezt a toxikus gázt ennyire közkedveltté. Ám több kérdést felvethet, hogy vajon lehetnek-e kockázatai.
Mi az ózon?
Az ózon színtelen gáz, amely előnyös vagy káros is lehet az emberek számára, függően attól, hogy hol fordul elő. Jótékony hatással van jelen például a Föld felső légkörében, 15-50 kilométerrel a felszín felett. Ez a természetes ózonréteg megvéd bennünket a nap ultraibolya sugaraitól. A talajszint közelében képződő ózon viszont ártalmas, amikor a légszennyező anyagok (például autókból, erőművekből és vegyi üzemekből) kémiai reakcióba lépnek napfény jelenlétében. Ózonszennyezés nagyobb valószínűséggel alakul ki a melegebb hónapokban.
Az ózon főként illékony szerves vegyületek és nitrogén-oxidok közötti kémiai reakciók során keletkezik napfény és magasabb hőmérséklet hatására. Ez utóbbiak emberi eredetű forrásai közé tartozik az ipari és az autók kibocsátása.
Hogyan hat a talajközeli ózon az egészségre?
Az ózon irritálhatja a légzőrendszert. Hatására köhögés, irritáció vagy fájdalom jelentkezhet a torokban, vagy mellkasi szorítást érezhetünk, amikor mély lélegzetet veszünk. A csökkent tüdőfunkció megnehezítheti, hogy olyan mélyen és könnyen lélegezzünk, mint általában.
Az ózonnak való kitettség növelheti a tüdő fertőzésekkel, allergénekkel és egyéb légszennyező anyagokkal szembeni érzékenységét is. Orvosi tanulmányok kimutatták, hogy az ózon okozta egészségügyi problémák még sokáig fennállhatnak a gázzal történt érintkezés végeztével is.
Magyarországon a levegő ózonkoncentrációját automata mérőállomásokon rögzítik. A KSH elemzése szerint 1990-től 2019-ig a nem metán illékony szerves vegyületek kibocsátása 61 százalékkal csökkent, amit elsősorban a szállítás, közlekedés kibocsátásának jelentős mértékű, 89 százalékos visszaesése okozott. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb átlaghőmérsékletű déli országok lakosait nagyobb mértékben veszélyezteti az ózonszennyezettség.
Az IQAIR oldalán országokra és városokra lebontva tekinthető meg az aktuális levegőszennyezettségi érték.
Kire veszélyes az ózon?
- A tüdőbetegségben, például asztmában, krónikus hörghurutban és tüdőtágulásban szenvedők általában súlyosabb egészségügyi hatásokat tapasztalnak alacsonyabb ózonszint esetén is.
- A gyerekek számára nagyobb kockázatot jelent az ózonexpozíció, mivel nyáron gyakran játszanak a szabadban, amikor az ózonszint magasabb, és tüdejük még fejlődésben van.
- Az idősebbeket jobban érintheti az ózonexpozíció, valószínűleg azért, mert nagyobb valószínűséggel élnek tüdőbetegséggel.
- A szabadban sportoló vagy dolgozó aktív felnőttek nagyobb mértékben vannak kitéve az ózonnak, mint a kevésbé aktívak.
- Egyes egészséges emberek az átlagosnál alacsonyabb ózonszinten is tapasztalhatnak egészségügyi hatásokat, még akkor is, ha a fent felsorolt kockázati tényezők egyike sem áll fenn. Ennek a fokozott érzékenységnek genetikai alapja lehet.
