Laikusként azt gondolhatnánk, hogy orrunk feladata kimerül a szaglásban és légzésben, de ennél azért komplexebb a helyzet. A belélegzett levegő felmelegítése, párásítása és tisztítása is legalább ilyen fontos élettani funkciók. Ezeknek ellátásához pedig nagy felületre van szükség, nem véletlen, hogy a viszonylag kicsi orrüreget belülről 160 négyzetcentiméter nyálkahártya borítja. A melegítést és a párásítást sűrű érhálózattal látja el testünk, de éppen ez tehet arról is, hogy a különböző gyulladások, külső ingerek hatására eldugul az orrunk, hiszen ilyenkor megnő az erek térfogata, megduzzad az orrnyálkahártya, ami elzárja a levegő útját. Ma már szerencsére léteznek olyan gyorsan és hosszan ható, biztonságosan alkalmazható orrspray-k, amelyek segítenek ezen a problémán. De vannak esetek, amikor ezek használata sem szünteti meg a makacs orrdugulást.
A refluxtól a krónikus orrmelléküreg-gyulladásig
Ha az orrdugulás orrspray használata mellett sem múlik el 1-2 hét alatt, akkor nagy valószínűséggel orrmelléküreg-gyulladás alakult ki. Ha pedig már legalább 12 hete fennáll a probléma, akkor krónikus orrmelléküreg-gyulladásról beszélünk. A visszatérő vagy nem szűnő orrdugulás mellett tipikus tünete még a hátsó garatfali csorgás. Érdemes mielőbb fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulnunk, hogy felderítsük a háttérben meghúzódó okot, amely lehet például fel nem ismert allergia (akár gombaspóra vagy atka által kiváltott). De a refluxos betegek is gyakran küzdenek krónikus orrmelléküreg-gyulladással, mivel a gyomorsav visszaáramlása nemcsak a nyelőcsőben, hanem a garat környékén és az orrüregben is okozhat elváltozásokat. Ha még korai stádiumban derül fény a betegségre, könnyen kezelhető és megszüntethető, súlyosabb esetekben azonban csak a műtét jöhet szóba.
Hívatlan vendég: az orrpolip
Az orrpolip az orrmelléküregekben, néha az orrkagylókon képződő halvány, mozgatható, kocsonyás, jó indulatú nyálkahártya-képződmény. Nevét jellegzetes formájáról kapta, amely a polip csápjaira emlékeztet. Kóreredete egyelőre nem teljesen ismert, de a kezeletlen krónikus orrmelléküreg-gyulladás és asztma hajlamosít rá, valamint a cisztás fibriózisban szenvedőknél is gyakran alakul ki. Mivel a polipok elzárják a melléküregek kivezető nyílását és az orrjáratokat, akadályozzák a szaglást, ízlelést és légzést is. Kezdetben azt tapasztalhatjuk, hogy csak bizonyos testhelyzetben (például fekve) nem kapunk levegőt, de amint nőnek a polipok, már állandósul az orrdugulás. Kezeléséhez elengedhetetlen a CT- vagy MR-vizsgálat, amivel fel lehet térképezni a polipok elhelyezkedését, majd ezt követi a sebészi beavatkozás. A műtét után pedig érdemes rendszeresen kontrollra járni, hogy minimálisra csökkentsük az orrpolip kiújulásának esélyét.
Amikor csak fél oldalt kap levegőt: orrsövényferdülés vagy orrkagyló-megnagyobbodás
Az orrüreget belül két egyenlő részre osztó testrészünket nevezzük orrsövénynek. Ez normális esetben nagyrészt egyenes, ám alkati sajátság vagy éppen sérülés következtében ferdén is futhat. Ilyenkor jellegzetes panasz az egyoldali tartós orrdugulás, az orrhangú beszéd, és akár a külső orr deformitása is felhívhatja rá a figyelmet.
Az orrkagylók elváltozásának ugyan külsőleg nincs jele, de megnagyobbodásuk az orrsövényferdüléshez hasonló tüneteket okoz. Az orrnyálkahártya tartós gyulladása vagy a túlzásba vitt, nem megfelelő orrspray-használat következtében néha megnőhet az alsó orrkagylók mérete. A középső orrkagyló csontos váza viszont inkább genetikai okokból lehet a szokásosnál nagyobb.
Akár orrsövényferdüléssel , akár orrkagyló-megnagyobbodással küzdünk, csakis a műtét hozhat javulást, ezért szintén fontos minél előbb felkeresni egy szakembert.
Kisgyermekeknél: nagyobb orrmandula vagy idegen test az orrban
Főként gyermekeknél jellemző probléma a megnagyobbodott orrmandula, mely lehet a gyakori felső légúti betegségek következménye, de veleszületett adottság is. Mivel sokszor okoz visszatérő középfül-gyulladást, illetve a tartós orrdugulás miatti szájlégzés rossz hatással lehet az arcizmok és fogak fejlődésére, általában alapos vizsgálat után javasolni szokták az orrmandulák műtéti eltávolítását.
Szintén kisgyermekkorban gondolni kell arra is, hogy a lurkók kíváncsiságtól vezérelve feldughatnak apró tárgyakat (például legóelemeket, gyöngyöt, gabonapelyhet) az orrukba. Ezek aztán az orrjáratba szorulva gyulladást okoznak, amelynek az orrduguláson túl jellegzetes tünete a kellemetlen szagú vagy véres orrfolyás. Ilyenkor ne próbáljuk saját kezűleg eltávolítani az idegen testet, mert könnyen lehet, hogy csak beljebb toljuk, bízzuk ezt a feladatot inkább orvosra.
Új gyógyszert szed? Ez is lehet a baj forrása
A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb betegség hazánkban és világszerte is, és mivel kezeletlenül komoly szív- és érrendszeri szövődményekhez vezet, állandó gyógyszeres kezelést igényel. Igen ám, de a vérnyomáscsökkentő tabletták egyes fajtáinál mellékhatásként tartós orrdugulás jelentkezhet. Ha ilyet tapasztalunk, mielőbb jelezzük kezelőorvosunknak, aki felír egy másik gyógyszert.
A vérnyomáscsökkentőkön túl pedig akár fájdalomcsillapítók, antibiotikumok és gyulladáscsökkentők szedésekor is szenvedhetünk orrdugulástól. Ennek hátterében pedig hisztamin-intolerancia áll, mivel ezek a készítmények hisztamint szabadítanak fel a szervezetben. Ha az orrduguláson túl bőrpírt, csalánkiütést, fejfájást, hasfájást, hányingert vagy puffadást is észlelünk, mindenképp felmerül ennek a gyanúja, és szintén a gyógyszerváltás jelent megoldást.
