Jobb szűrni, mint megijedni

A tbc reneszánsza

A tüdőszűrő-hálózatokat fél évszázada a tuberculosis (tbc, magyarul tüdőgümőkór) elleni harc részeként hozták létre - akkoriban ez számított az első számú közegészségügyi problémának. A tbc ősidők óta ismert kórkép, az egyiptomi és perui múmiák csontvázában is megtalálták a nyomát. Legnagyobb veszélyt az újkori Európában jelentett, amikor megjelentek a zsúfolt ipari nyomornegyedek. A rossz körülmények között élő lakosság ellenálló-képessége lecsökkent, így könnyen megfertőződtek a kórokozókkal. A tbc hatalmas pusztítást végzett: Angliában a XVIII. században szinte az egész lakosság megfertőződött és minden negyedik ember bele is halt. Magyarországot a tbc 50-75 éves késéssel érte el, de akkor tényleg népbetegséggé, Morbus Hungaricussá vált: a XIX.-XX. század fordulóján hazánkban évente 60 ezer (többnyire fiatal) ember halálát okozta.

Az 1950-es években megjelentek az első hatékony gyógyszerek. Magyarországon mindenki számára kötelezővé vált a védőoltás (BCG), kiépült a tüdőgondozói hálózat, elindult a lakosság rendszeres tüdőszűrése. A betegség gyakorisága folyamatosan csökkent, a legalacsonyabb szintet a 80-as években érte el: 4 százalék alá csökkent, a halálozás pedig 40 százalékkal lett kisebb. Ekkor úgy tűnt, hogy a tbc problémája nagyrészt megoldódott és gyakorlatilag a fejlődő országokra korlátozódik. Ma mégis újból előtérbe került a legfejlettebb országokban is. A világon évente 8 millió új megbetegedés fordul elő, és 3 millió ember halálát okozza. Magyarországon is újra emelkedik a tbc-fertőzött esetek gyakorisága, aminek oka a kirívóan rossz szociális körülmények között élő emberek, a keletről érkező menekültek nagy száma, a szűrési fegyelem lazulása lehet. A tbc terjedésének legfőbb okát ezeken kívül világviszonylatban elsősorban az immunitás nagyfokú csökkenésével járó AIDS terjedésében látják a szakemberek. A két fertőzés ugyanis sokszor együtt fordul elő: Afrikában az AIDS-fertőzöttek 40 százaléka egyidejűleg tbc-ben is szenved. Még nagyobb gondot jelent, hogy napjainkban új, ún. polirezisztens (a hagyományos gyógyszerekre nem reagáló) baktérium-törzsek jelennek meg. A tbc-t tehát nem lehet "leírni" továbbra sem.

A tüdőrák a leggyakoribb tumoros halálok

Az 1960-as évek elején a dohányzásban találták meg tüdőrák esetek rohamos szaporodásának okát. Az ezután megindult hatékony dohányzás elleni propaganda eredményeként az angolszász és nyugat-európai országokban a rákstatisztika sokkal jobb, mint nálunk. A tüdőszűrésen a röntgenfelvétel árnyékot mutat meg, ami nemcsak tbc, hanem számos egyéb betegség (daganat, gyulladás, gomba, szilikózis, fibrózis) is lehet. A legveszélyesebb tendencia, hogy egyre nő a rosszindulatú tüdődaganatos, tüdőrákos esetek száma. A tüdőrák általában a hörgők falából kiinduló, rosszindulatú, hámeredetű daganat. A rosszindulatú daganatot korlátlan növekedés jellemzi, sejtjei folyamatosan osztódnak, a tumor összenő a környező szervekkel, betör a nyirok és vérerekbe. A nyirokerekben elsodródott daganatsejtek megakadnak a nyirokcsomókban, és nyirokcsomó áttéteteket hoznak létre. A vérbe került tumorsejtek más szervekben (máj, agy, csontok) megtapadva új daganatokat, vagyis szervi áttéteket (metasztázisokat) okoznak. A tüdőben nem ritkák a másodlagos, a nem a tüdőből eredő daganatok, vagyis tüdőáttétek sem.

A korai stádiumban még panaszmentes a beteg. A köhögés tipikus tünet, azonban régi dohányosoknál "megszokott", így esetükben csak a köhögés jellegének megváltozása hívhatja fel a figyelmet a betegségre: a nedves, hurutos köhögést kínzó, száraz ingerköhögés váltja fel. Sokan akkor mennek el orvoshoz, ha véres köpetet ürítenek, mert ez feltűnő, ijesztő tünet. A visszatérő tüdőgyulladás, a fogyás, a mellkasi fájdalom, gyengeség, reumatikus panaszok, dobverőujj is jelezhetik a bajt. Az előrehaladottabb betegség tünetei a rekedtség, a légszomj, a megnagyobbodott, fájdalmatlan nyirokcsomók a kulcscsont feletti árokban vagy a hónaljban. Már a súlyos tünetek közé tartoznak a karba, vállba sugárzó fájdalom, esetleg bénulás, a darabos étel nyelésének nehezítettsége, az egyik szemhéj csüggése.

Új Morbus Hungaricus?

A tüdőrák kialakulásának okát - mint a daganatokét általában - pontosan nem ismeri az orvostudomány. Azt azonban mind a tapasztalat, mind a kutatási eredmények igazolta, hogy a dohányzás a tüdőrák kialakulásának esélyét sokszorosára növeli: a dohányosok körében 15-ször gyakrabban fordul elő tüdőrák, mint a nemdohányzók között. A dohányzás ráadásul nemcsak saját szennyező anyagaival hat, hanem minden egyéb hörgőrák-keltő anyag (azbeszt, az arzén-, króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs szénhidrogének, a radon) hatását jelentősen fokozza. A tüdőrákban megbetegedettek 95%-a rendszeres dohányos!

A naponta 20 cigarettát szívó dohányos adagja egy év alatt egy "csomag-év". Napi 10 cigarettával 2 év, napi 2 csomaggal fél év alatt jön össze ez az érték. 20 csomag-év után a tüdőrák kockázata a nemdohányzókhoz képest húszszoros, de ennél kisebb adag is okozhat rákot. Szerte a világon a tüdőrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség, egyszersmind a leggyakoribb tumoros halálok is. A tüdőrákban megbetegedettek száma világviszonylatban és hazánkban is folyamatosan emelkedik, Magyarországon évente mintegy 8000 ember hal meg ebben a betegségben. Az új tüdőrákos esetek száma az utóbbi évtizedekben, 1970-től napjainkra több mint két és félszeresére emelkedett. A tüdőrák szempontjából a legveszélyeztetettebbnek a 60-69 éves férfiak számítanak, de a betegség egyre gyakrabban jelentkezik a fiatalabbak és a nők között is. Az előfordulás nemek szerinti aránya a korábbi 1:8 helyett ma már 1:3.

A szűrés életet menthet

Amíg kötelező volt az évenkénti tüdőszűrés, addig évente több mint hétmillió fő vett részt rajta. Ez a szám ma csak mintegy négymillió, ráadásul nagy valószínűséggel éppen azok nem mennek el szűrővizsgálatra, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne, vagyis a kirívóan rossz szociális körülmények között élők (például a hajléktalanok) valamint a hosszú ideje rendszeresen dohányzók. A statisztikák azt mutatják, hogy az új hörgő- és tüdőrákos betegek 44 százaléka rendszeresen elmulasztotta a tüdőszűrést.

A hetvenes években az új tüdődaganatos betegek felét szűréssel diagnosztizálták, ma ez az arány egyharmadára csökkent. Ez azért sajnálatos, mert a szakorvosok tapasztalatai szerint a szűréssel "kiemelt" betegek többnyire a rák korai stádiumában, még panaszmentesen kerülnek orvoshoz, ekkor még a gyógyulás nagyobb esélyével műthetők. (A tüdődaganatok 80%-át adó nem kissejtes rákok legjobban műtéttel gyógyíthatók.) Ezzel szemben azok, akiknek betegségére csak a tünetek megjelenése után derült fény, nemegyszer már a tumor előrehaladott stádiuma miatt operálhatatlannak bizonyulnak. A tüdőgyógyászok szakmai ajánlása szerint indokolt a 40 év feletti lakosság, különösen a rendszeresen dohányzók évenkénti tüdőszűrése, és az egyéb ok miatt rizikócsoportba tartozók (hajléktalanok) célzott, akár mobil egységgel, szűrőbusszal való megkeresése. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy ezekkel a szűrővizsgálatokkal nemcsak a tüdőrák, de más, panaszt még nem okozó mellkasi betegség is korai stádiumban felfedezhető. Ilyenek többek között a mellkasi nyirokcsomó-daganatok és -betegségek, a tüdő jóindulatú daganatai, a tuberkulózis és bizonyos szívbetegségek.