Az antropológia az emberiség őseit valahonnan Afrikából eredetezteti. Ahogy napjainkban, úgy több tízezer évvel ezelőtt is a bolygó legforróbb övezetének számított ez a terület, amelyet szinte egész évben sütött a nap, emiatt pedig az itt élő emberekben sok melanin termelődött, hogy védelmet nyújtson az UV-sugárzás ellen. Az első embereknek így valószínűleg sötét bőr- és hajszínük, illetve barna szemük volt. Ahogy azonban őseink a világ minden pontjára elvándoroltak, úgy a környezeti tényezők is változtak, és a túlzott melanintermelődés már nem biztosított evolúciós előnyt. Genetikai mutációk és környezeti hatások együttesének is köszönhetően kialakulhatott a ma ismert hat szemszín: barna, szürke, kék, zöld, arany és albínó.
Szemünk színét elsősorban genetikai hátterünk befolyásolja, pontosabban a felmenőink génállománya határozza meg, hogy az íriszünket milyen típusú pigmentek alkotják, és mennyi van belőlük. Gének egész sora felelős azonban a végeredményért, ezért nem kell csodálkozni azon sem, ha teljesen más színű a szemünk, mint a szüleinké. Nagyjából egyéves koráig minden gyermeknek egységesen kékesszürke szemszíne van, ekkor ugyanis még nem termelődik a szervezetükben a szem színezéséért felelős melanintípus, az eumelanin. A végleges szemszín nagyjából 2-3 éves korra alakul ki, valamennyit azonban a későbbiekben is változhat - egyeseknél a kamaszkorban veszik észre, hogy egy kicsit világosodott vagy sötétedett a szemük.
A barna továbbra is a leggyakoribb a hat szín közül, míg a teljesen zöld szemszín a legritkább, az emberek alig 2 százaléka büszkélkedhet vele. Nagyon ritka a borostyánsárga szín is, amelynek kiváltó oka egy lipokróm nevű sárga pigment megjelenése az íriszben. Egy korábbi kutatás szerint a kék szemszín egy genetikai mutáció eredménye, így több ezer évre visszamenően egy ősre vezethető vissza minden kék szemű ember. Az albínóknak pedig gyakran pirosas árnyalatú a szeme, mivel a szervezetük nagyon kevés melanint termel, az írisz így átlátszó, és jobban kirajzolódnak mögötte az apró vérerek. Viszonylag ritka, de látványos "rendellenességnek" számít a heterokrómia, amely azt jelenti, hogy a két szem színe eltérő, illetve egy-egy íriszen belül különböző árnyalatok jelennek meg, például egy folt formájában.
A szemszín ezt árulja el az egészségünkről
Néhány kutatás azt is megállapította, hogy a szemszín hajlamosíthat bizonyos betegségekre is. Az American Journal of Ophthalmology szaklapban megjelent korábbi kutatás szerint például a barna szemű embereknél 1,5-2,5-szer nagyobb a szürke hályog kialakulásának kockázata.
Egy, a Nature Genetics című szaklapban publikált kutatásban pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a kék és szürke szemszínű emberek kisebb arányban szenvednek a vitiligo nevű bőrbetegségtől. Két olyan gén ugyanis, amely a szürkés és kékes árnyalatért felelős, egyben csökkenti a vitiligo kockázatát is. Rossz hír azonban, hogy ugyanez a génvariáció növelheti a melanoma kialakulásának kockázatát. Egy kisebb tanulmány emellett arra enged következtetni, hogy a kék szemszínű embereket nagyobb arányban érinti az időskori látásromlás egyik elsődleges kiváltó oka, a makuladegeneráció is.
