Kerülje el a lábamputációt!

Magyarországon évente több ezren vesztik el lábukat a cukorbetegség szövődményeként kialakuló betegség miatt, pedig ezeknek a lábamputációknak nagy többsége megelőzhető volna.

Egymillió veszélyeztetett

Riasztó adatokra hívta fel a figyelmet a Cukorbetegek Budapesti Egyesülete: Magyarországon ma minden évben 3-4000 lábamputációra kerül sor a cukorbetegség szövődményeként kialakuló betegség miatt, pedig ezeknek a végtagcsonkolásoknak nagy többsége, 85 százaléka megelőzhető volna. A magyar lakosság mintegy öt százaléka, azaz fél millió ember cukorbeteg, de mivel a WHO statisztikái szerint 9,7 százalék körüli ebben a térségben a betegség előfordulása, feltételezhető, hogy közel ugyanennyien vannak, akik nem is tudnak a betegségükről.

Európa cukorbetegséggel foglalkozó szakemberei 1989-ben fogadták el a St. Vincent Nyilatkozatot, amely öt éves célokat tűzött ki a cukorbetegség és szövődményeinek megelőzésére. Ezek között szerepelt, hogy felére kell csökkenteni a diabétesz miatt bekövetkező lábamputációk számát. Sajnos, bár az amputációhoz vezető folyamat egyáltalán nem egy eleve elrendelt, elkerülhetetlen végzet, a St. Vincent Nyilatkozat elfogadása óta eltelt húsz év nem hozott jelentős változást a cukorbetegség neuropáthiás szövődményének kezelésében hazánkban. Nézzük, mi lehet ennek hátterében!

Az idegkárosodás paradoxona

A cukorbetegség szövődménye, a neuropathia diabetica kóros anyagcsere folyamatok miatt jelentkező idegrendszeri károsodást jelent. Érintheti a mozgásrendszeri működést, de károsíthatja a szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri és a szexuális funkciókat is, illetve zavart szenvedhetnek bizonyos élettani folyamatok is - mutatták be a téma szakértői, dr. Kempler Péter (Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinika) és dr. Jermendy György (Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Osztály). Számos egyéb tünet mellett ez a szövődmény felelős a diabeteszes láb kialakulásáért is.

A neuropáthiás betegek az idegrendszeri károsodás miatt kevésbé érzékelik a fájdalmat, így nem vesznek tudomást a végtagot érő sérülésekről. Emellett nem veszik észre a lábukon megjelenő fekélyeket sem, melyek további fertőzéseket okozhatnak. Ráadásul az izzadás csökkenése is súlyosbítja a helyzetet: a verejtékezés normális mértékének visszaesése miatt a bőr kiszárad, így a fertőzések könnyebben eljutnak a mélyebben fekvő szövetekhez.

Előfordult olyan beteg, aki egy félmaratoni futóversenyen indult: a táv végére nyílt sebek voltak a lábán, de nem érzékelte az amúgy embertelen fájdalmakat. Az egyik legjellegzetesebb tünetet, a talpon megjelenő fekélyt is sokan elbagatellizálják, mert nem okoz fájdalmat, pedig az esetek 15 százalékában ennek megjelenése után egy éven belül már sor kerül az első amputációra! "Amit éreznie kéne a betegnek, azt nem érzi, amit nem kellene éreznie, azt érzi" - hívta fel Kempler professzor a figyelmet a neuropáthia paradoxonára.

Nem szükségszerű!

Az amputáció azonban nem eleve elrendelt, elkerülhetetlen végzet! A folyamatba több ponton is sikeresen be lehetne avatkozni. Fontos a neuropáthia korai felismerése és oki kezelése. Emellett sokat lehetne elérni a betegek oktatásával és az egészségügyi szakemberek felkészítésével. Ugyanis ez a szövődmény ma is alul diagnosztizált: ha egy cukorbeteg ma lábpanaszokkal, fájdalmakkal orvoshoz megy, először érszűkületre gyanakodnak, így előfordulhat, hogy újabb idő telik el megfelelő kezelés nélkül.

A neuropathia kezelésére hazánkban már évek óta elérhető a betegség kiváltó okaira ható, ugyanakkor a fájdalmat és érzészavart is csökkentő készítmény. Ez esetben is igaz az az általános bölcsesség, hogy pusztán a tünetek kezelése nem vezethet eredményre, mert oki kezelés híján a betegek állapota észrevétlenül romlik tovább. A szénhidrát-anyagcsere optimalizálásával, az oxidatív stressz csökkentésével lassítható a neuropathiás károsodás. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség szerint a cukorbetegség okozta amputációk 85 százaléka elkerülhető lenne.

Komoly gond, hogy jelenleg a neuropáthia kiváltó okára ható, oxidatív stresszt csökkentő gyógyszer nem élvez támogatást, így a cukorbetegek döntő része nem juthat hozzá kedvező áron ahhoz a gyógyszerhez, amely a neuropathiás szövődményt lassítani, megállítani vagy éppenséggel visszafordítani lenne képes.

Kezelés: rozsdára nem festünk!

A Cukorbetegek Budapesti Egyesületének támogató orvosa, dr. Kiss Éva szerint a változást az oki kezelés alkalmazásától és a betegképzéstől lehet csak remélni. A helyzettel tisztában lévő, együttműködő, állapotukat rendszeresen tesztelő betegek mutatói bizonyítottan jobbak. Betegeit ő egy érzékletes hasonlattal győzi meg: ahogy "a rozsdát sem szoktuk lefesteni", a tüneteket sem elég pusztán elfedni.

A neuropathiás szövődmények kialakulásának és előrehaladásának kockázata a szénhidrát anyagcsere rendezésével mérsékelhető az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség esetén is. A cukorszint beállításán túl fontos a további rizikófaktorok (hypertonia, magas vérzsírszintek) kezelése is, és az olyan károsító hatások kiküszöbölése, mint az alkohol vagy a dohányzás. A Magyar Diabetes Társaság 2005-ös ajánlása szerint a neuropathia okozta idegrendszeri tünetek javíthatók az erre a célra kifejlesztett gyógyszer által. A fájdalomcsillapításban, a panaszok tüneti kezelésében helye lehet más gyógyszereknek is.

A "mintabeteg"

A cukorbetegek egyesülete által szervezett rendezvényen jelen volt dr. Kiss Éva egyik páciense, Simon Győző nyugalmazott egyetemi tanár is. Megerősítette, hogy ebben a betegségben különösen fontos a beteg hozzáállása: a tudatos beteg, aki betartja a diétát, megfelelően gyógyszerezi magát, folyamatosan ellenőrzi a vércukor szintjét, képes elérni a célértékeket, karbantartani az állapotát.

Ugyanakkor rávilágított egyéb problémákra is: nagyon kevés a diabetológus Magyarországon: a félmillió ismert cukorbeteget összesen 320 erre a betegségre szakosodott szakorvos látja el a nyolcezer háziorvos mellett. Így nemegyszer előfordul, hogy csak két-három hónappal későbbre kaphat egy-egy beteg időpontot. Másik gond a gyógyszerköltségek mértéke, amire a saját példáját említette. Nyugdíjából havonta mintegy harmincezer forintot költ gyógyszerekre, ebből hétezer forint a kifejezetten neurophatia elleni szer ára.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

Az átmenetileg megnövekvő gomoly- és fátyolfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, nyugati szelet élénk, helyenként erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 25 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra