Kerülje el a lábamputációt!

Kiss Éva

Magyarországon évente több ezren vesztik el lábukat a cukorbetegség szövődményeként kialakuló betegség miatt, pedig ezeknek a lábamputációknak nagy többsége megelőzhető volna.

Egymillió veszélyeztetett

Riasztó adatokra hívta fel a figyelmet a Cukorbetegek Budapesti Egyesülete: Magyarországon ma minden évben 3-4000 lábamputációra kerül sor a cukorbetegség szövődményeként kialakuló betegség miatt, pedig ezeknek a végtagcsonkolásoknak nagy többsége, 85 százaléka megelőzhető volna. A magyar lakosság mintegy öt százaléka, azaz fél millió ember cukorbeteg, de mivel a WHO statisztikái szerint 9,7 százalék körüli ebben a térségben a betegség előfordulása, feltételezhető, hogy közel ugyanennyien vannak, akik nem is tudnak a betegségükről.

Európa cukorbetegséggel foglalkozó szakemberei 1989-ben fogadták el a St. Vincent Nyilatkozatot, amely öt éves célokat tűzött ki a cukorbetegség és szövődményeinek megelőzésére. Ezek között szerepelt, hogy felére kell csökkenteni a diabétesz miatt bekövetkező lábamputációk számát. Sajnos, bár az amputációhoz vezető folyamat egyáltalán nem egy eleve elrendelt, elkerülhetetlen végzet, a St. Vincent Nyilatkozat elfogadása óta eltelt húsz év nem hozott jelentős változást a cukorbetegség neuropáthiás szövődményének kezelésében hazánkban. Nézzük, mi lehet ennek hátterében!

Az idegkárosodás paradoxona

A cukorbetegség szövődménye, a neuropathia diabetica kóros anyagcsere folyamatok miatt jelentkező idegrendszeri károsodást jelent. Érintheti a mozgásrendszeri működést, de károsíthatja a szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri és a szexuális funkciókat is, illetve zavart szenvedhetnek bizonyos élettani folyamatok is - mutatták be a téma szakértői, dr. Kempler Péter (Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinika) és dr. Jermendy György (Bajcsy-Zsilinszky Kórház, III. Belgyógyászati Osztály). Számos egyéb tünet mellett ez a szövődmény felelős a diabeteszes láb kialakulásáért is.
A neuropáthiás betegek az idegrendszeri károsodás miatt kevésbé érzékelik a fájdalmat, így nem vesznek tudomást a végtagot érő sérülésekről. Emellett nem veszik észre a lábukon megjelenő fekélyeket sem, melyek további fertőzéseket okozhatnak. Ráadásul az izzadás csökkenése is súlyosbítja a helyzetet: a verejtékezés normális mértékének visszaesése miatt a bőr kiszárad, így a fertőzések könnyebben eljutnak a mélyebben fekvő szövetekhez.
Előfordult olyan beteg, aki egy félmaratoni futóversenyen indult: a táv végére nyílt sebek voltak a lábán, de nem érzékelte az amúgy embertelen fájdalmakat. Az egyik legjellegzetesebb tünetet, a talpon megjelenő fekélyt is sokan elbagatellizálják, mert nem okoz fájdalmat, pedig az esetek 15 százalékában ennek megjelenése után egy éven belül már sor kerül az első amputációra! "Amit éreznie kéne a betegnek, azt nem érzi, amit nem kellene éreznie, azt érzi" - hívta fel Kempler professzor a figyelmet a neuropáthia paradoxonára.

Nem szükségszerű!

Az amputáció azonban nem eleve elrendelt, elkerülhetetlen végzet! A folyamatba több ponton is sikeresen be lehetne avatkozni. Fontos a neuropáthia korai felismerése és oki kezelése. Emellett sokat lehetne elérni a betegek oktatásával és az egészségügyi szakemberek felkészítésével. Ugyanis ez a szövődmény ma is alul diagnosztizált: ha egy cukorbeteg ma lábpanaszokkal, fájdalmakkal orvoshoz megy, először érszűkületre gyanakodnak, így előfordulhat, hogy újabb idő telik el megfelelő kezelés nélkül.
A neuropathia kezelésére hazánkban már évek óta elérhető a betegség kiváltó okaira ható, ugyanakkor a fájdalmat és érzészavart is csökkentő készítmény. Ez esetben is igaz az az általános bölcsesség, hogy pusztán a tünetek kezelése nem vezethet eredményre, mert oki kezelés híján a betegek állapota észrevétlenül romlik tovább. A szénhidrát-anyagcsere optimalizálásával, az oxidatív stressz csökkentésével lassítható a neuropathiás károsodás. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség szerint a cukorbetegség okozta amputációk 85 százaléka elkerülhető lenne.
Komoly gond, hogy jelenleg a neuropáthia kiváltó okára ható, oxidatív stresszt csökkentő gyógyszer nem élvez támogatást, így a cukorbetegek döntő része nem juthat hozzá kedvező áron ahhoz a gyógyszerhez, amely a neuropathiás szövődményt lassítani, megállítani vagy éppenséggel visszafordítani lenne képes.

Kezelés: rozsdára nem festünk!

A Cukorbetegek Budapesti Egyesületének támogató orvosa, dr. Kiss Éva szerint a változást az oki kezelés alkalmazásától és a betegképzéstől lehet csak remélni. A helyzettel tisztában lévő, együttműködő, állapotukat rendszeresen tesztelő betegek mutatói bizonyítottan jobbak. Betegeit ő egy érzékletes hasonlattal győzi meg: ahogy "a rozsdát sem szoktuk lefesteni", a tüneteket sem elég pusztán elfedni.
A neuropathiás szövődmények kialakulásának és előrehaladásának kockázata a szénhidrát anyagcsere rendezésével mérsékelhető az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség esetén is. A cukorszint beállításán túl fontos a további rizikófaktorok (hypertonia, magas vérzsírszintek) kezelése is, és az olyan károsító hatások kiküszöbölése, mint az alkohol vagy a dohányzás. A Magyar Diabetes Társaság 2005-ös ajánlása szerint a neuropathia okozta idegrendszeri tünetek javíthatók az erre a célra kifejlesztett gyógyszer által. A fájdalomcsillapításban, a panaszok tüneti kezelésében helye lehet más gyógyszereknek is.

A "mintabeteg"

A cukorbetegek egyesülete által szervezett rendezvényen jelen volt dr. Kiss Éva egyik páciense, Simon Győző nyugalmazott egyetemi tanár is. Megerősítette, hogy ebben a betegségben különösen fontos a beteg hozzáállása: a tudatos beteg, aki betartja a diétát, megfelelően gyógyszerezi magát, folyamatosan ellenőrzi a vércukor szintjét, képes elérni a célértékeket, karbantartani az állapotát.
Ugyanakkor rávilágított egyéb problémákra is: nagyon kevés a diabetológus Magyarországon: a félmillió ismert cukorbeteget összesen 320 erre a betegségre szakosodott szakorvos látja el a nyolcezer háziorvos mellett. Így nemegyszer előfordul, hogy csak két-három hónappal későbbre kaphat egy-egy beteg időpontot. Másik gond a gyógyszerköltségek mértéke, amire a saját példáját említette. Nyugdíjából havonta mintegy harmincezer forintot költ gyógyszerekre, ebből hétezer forint a kifejezetten neurophatia elleni szer ára.

Hirdetés

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+21, +27 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a ködfoltok feloszlanak, gyengén felhős, napos idő lesz jellemző.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag

Cukorbetegek közössége
Cukorbetegek közössége

A Cukorbetegek közösségébe szeretettel várunk minden cukorbeteget, családtagot és a téma iránt érdeklődőt.