A gyomor tulajdonképpen egy zsáknak felel meg, mögötte pedig az emésztőrendszer egyfajta slaghoz hasonlóan szűkül össze. Ez a "slag" a vékony- és a vastagbélből áll, falait simaizmok alkotják. A simaizmok ritmikusan húzódnak össze és ernyednek el, és ez az a perisztaltikus mozgás, amely továbbítja a táplálékot a végbél felé. A zajok nem egyszerűen ebből a mozgásból adódnak, hanem akkor keletkeznek, ha a folyamat során gáz és folyadék is jelen van – magyarázta a német Spiegel Online-nak Tilman Sauerbruch gasztroenterológus.
Gázok könnyen képződhetnek a hasunkban, hiszen étkezéskor és iváskor mintegy két liter levegőt nyelünk le naponta. Ráadásul gázok keletkeznek emésztéskor is: elsősorban szénhidrátok lebontásakor szabadul fel széndioxid, hidrogén és metán. Amikor egy ilyen gázeleggyel valamilyen cseppfolyós étel találkozik, akkor az egész bugyborékolni kezd. A bélben keletkező gázbuborékok ugyanis átáramlanak a folyadékon. Ebből következik, hogy ha a beleinkben csak folyadék lenne, akkor természetesen zajok sem keletkeznének.
A nem szabályozható bélhangok ugyanakkor nagyon is fontosak lehetnek. Ha például beleink a táplálékpépet valamilyen szűkületnek (stenosis) hajtják neki, akkor előfordulhatnak "zajok". Fiataloknál ez ritkább, időseknél viszont súlyos betegségek rejtőzhetnek a jelenség mögött, így hegesedések vagy tumorok kelthetnek hangokat. Ha nagyon hangos és tartós a hanghatás, érdemes orvoshoz fordulnunk – ajánlja a gasztroenterológus.
Ételektől is függ persze a gázképződés, de ez egyénenként nagyon változó. Így mindenkinek magának kell naplót vezetnie, hogy mit evett és ez milyen hatással volt rá, különben nehéz megállapítani, hogy melyik étel okozhatja a problémákat. A nagyobb gond az, ha a gázképződés puffadást és fájdalmat okoz. Azoknál az embereknél fordul ez elő, akiknek a fájdalomküszöbük lecsökkent a bélfalaknál – ami az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetegyüttesére jellemző. Az ilyen emberek előbb éreznek fájdalmat például az úgynevezett ballonos végbéltágításnál.
Az irritábilis bélszindrómának különböző okai vannak. Ételekre való érzékenység is okozhatja a tüneteket, a gyümölcscukor például ilyen anyag. Ha ugyanis a vékonybélben nem szívódik fel, akkor a vastagbél baktériumai szedik elemekre a fruktózt, ami puffadást okozhat. Ha ez csökkent fájdalomküszöbbel párosul, akkor beszélünk például IBS-ről. De előfordulhatnak fertőzések is, amelyek ezt kiváltják. Például egy utazás során "beszerzett" hasmenés megváltoztathatja a beleink idegi szabályozását.
Gyakori tünet a hasmenés
Az IBS leggyakoribb tünete a gyakori hasmenés. A második helyen viszont ennek éppen az ellenkezője szerepel: vagyis gyakoribbak a betegeknél a székrekedések is. Ezeket krónikus hasfájás, puffadás kíséri, ami székletürítés után enyhül. Az IBS olyan betegség, ami nem veszélyezteti az életünket, de nagyon kellemetlenné teheti azt. A pácienseknek Sauerbruch szerint azonban az előbbivel kell tisztában lenniük, vagyis, hogy ez a szindróma nem életveszélyes.
A puffadás ellen léteznek gyógyszerek, a székrekedés ellen pedig a belekbe folyadékot juttató anyagokat javasolnak az orvosok. Az étkezéseinkről vezetett naplók révén a szakemberek megállapíthatják, mely ételek okozzák a problémát. Általában a gyümölcs- és a tejcukorban gazdag ételek elhagyása segíthet a problémák megoldásában. Bizonyos szénhidrátok és cukoranyagcserében részt vevő anyagok elkerülése is segíthet. Mindemellett léteznek olyan gyógyszerek, amelyek a belek feszültségét csökkentik. Sőt időnként a nagyon alacsony dózisú antidepresszánsok is segíthetnek az IBS kezelésében.
