A bélgázok egy része a lenyelt levegőből származik, más része a béltraktusban keletkezik, s nagy része a bélfalon keresztül szívódik fel. Ha a gázképződés fokozódik, vagy a gázok felszívódása csökken, böfögés, haspuffadás, hasi diszkomfortérzés, flatulencia jelentkezik. Vannak olyan egyének, akiknél a normál mennyiségű bélgáztartalom is (melyet mások jól tolerálnak) panaszokat okoz.
A böfögés előidézésében a levegőnyelésnek van a legnagyobb szerepe. Mohón szopó csecsemők nyelhetnek szopás közben nagy mennyiségű levegőt, de cukorka szopogatása, rágógumi, rossz rágási technika, szürcsölés, kis szájú üvegből való ivás, dohányzás, rossz fogazat, gyors, kapkodó étkezés is előidézheti.
Vannak olyan ételek, amelyek sok levegőt tartalmaznak. Ilyenek a különböző habok vagy habosított ételek, és a szénsavas italok. Böfögés alkalmával a gáz reguritáció útján, hangjelenség kíséretében távozik, ha nem, akkor a vékonybél felé passzálódik, és ott felszívódik.
Haspuffadás (meteorismus) Vannak olyan ételek, amelyek arra érzékeny egyénekben fokozott bélgázképződést idéznek elő. A fokozott gázképződés oka lehet a nagy rosttartalom, vagy az, hogy bizonyos táplálékrészek emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, illetve a fel nem szívódott szénhidrátokat baktériumok hasítják, és a bélgáz ennek a fermentációnak a mellékterméke.
Fokozott gázképződést előidéző ételek
Hüvelyesek: szárazbab, száraz borsó, szójabab, lencse;
Káposzta: fejes káposzta, kelbimbó, savanyú káposzta, karfiol, karalábé, brokkoli, retek, hagyma, szilva, füge, mazsola, stb.;
Tejcukortartalmú ételek;
Cukor alkoholok: szorbit, xilit;
Teljes kiőrlésű gabonafélék;
Zsíros ételek.
Ez utóbbiak elsősorban máj, illetve epeút betegségek fennállása esetén vezetnek fokozott gázképződéshez. A hüvelyesek fogyasztása után pedig azért jelentkezhet haspuffadás, mert olyan oligosacharidok, egyszerű cukrok, például: raffinoz, stachioz található bennük, amelyek alfa galaktozid kötést tartalmaznak, s ezt a kötést az emberi szervezet (alfa galaktozidáz hiányában) nem tudja elbontani. Ezért ezek az oligosacharidok emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok gázképződés közben bontják le őket. Főzéssel, áztatással a gázképződést okozó anyagok mennyisége nem csökkenthető, a csíráztatás viszont elbontja a flatulencia faktorokat. Egyes gyümölcsök, pl. a szilva puffasztó hatása szorbit-tartalmával is magyarázható. A szorbit a vékonybélből csak lassan szívódik fel, s egy része a vastagbélbe jut, itt fermentálódik, és ennek a mellékterméke a gáz. Tejcukorérzékeny betegekben a fokozott gázképződés oka az, hogy a bontatlan tejcukor a vastagbélben bakteriális hasításnak esik áldozatul.
A fokozott gázképződés hátterében természetesen emésztési és/vagy felszívódási zavar is állhat. Ennek felderítése gasztroenterológus kompetenciája.
A panaszok megszüntetése érdekében döntő:
- a helytelen étkezési, nyelési szokások megváltoztatása, és a fokozott gázképződést kiváltó ételek elkerülése;
- ki kell zárni emésztési és/vagy felszívódási zavar fennállását;
- az étkezési és ivási szokások megváltoztatásával csökkentjük a levegő nyelését;
- nem javasoljuk szénsavas italok, levegőtartalmú ételek (habok) fogyasztását;
- kerülni kell a gázképződést okozó ételeket;
- ha a fokozott gázképződés oka tejcukor-érzékenység, a tolerancia mértékéig csökkenteni vagy kerülni kell a tejcukor tartalmú ételeket, vagy pótolni kell a hiányzó tejcukor bontó enzimet;
- evés után, fekvés, szunyókálás helyett kiadós sétát javaslunk, a mozgásszegény életmód gázürülést gátló tényező.
