Fertőző betegségek

Egyelőre a világ legjobb járványtani szakértői sem tudják, hogy milyen tulajdonságai vannak az ember szempontjából nagy valószínűséggel vadonatúj kórokozónak. A védőoltás kifejlesztése pedig ezeknek az alapvető kérdéseknek a tisztázása után történhet.

A májbetegségekről, köztük a fertőző májgyulladásról hallva általában makacs és veszélyes dologra gondolunk. A hepatitis C esetében elképzelésünk nem áll messze a valóságtól.

Minden kétséget kizáróan az influenza a leggyakoribb fertőző betegség. Alapvetően három vírus, az A, a B és a C, illetve ezek altípusai és különböző változatai, mutánsai okozzák az évente visszatérő, akár járványos méreteket is öltő megbetegedéseket.

Legalább 20-30 éves élettapasztalattal a hátunk mögött általában tudjuk, - sajnos csak utólag - hol fázhattunk meg, vagy mire szoktunk érzékenyek lenni. A náthás, meghűléses megbetegedések nem szükségszerű velejárói a hideg időszaknak, megelőzhetők.

Magunk mögött hagytuk az első riadalmat, amit az AIDS terjedése hazánkban is kiváltott. Több mint 10 éve, hogy a sajtó először adott hírt a döbbenetes új betegség járványszerű terjedéséről.

Az első novemberi havazással sokszor már ősszel beköszönt a tél, a nyirkos, lucskos idő. Korán sötétedik, kevesebb időt tölthetünk a szabadban. Vajon mennyiben befolyásolja ez a közérzetünket, általános egészségi állapotunkat?

Miért lehetséges, hogy minden évben ki vagyunk téve egy újabb influenzajárvány veszélyének? Hiszen influenza elleni védőoltás is létezik!

A szalmonella fertőzések évről-évre a nyári hónapokban válnak gyakorivá. A kórokozók élelmiszereken keresztül terjednek, mint a tenger gyümölcsei, vadhús, szárnyas és főként tojás. Különösen itt érzik jól magukat a szalmonellák.

A kérdés talán meghökkentő, de mindenképpen időszerű. Hiszen a meleg nyári hónapok nemcsak az utazások, kirándulások kedvelt időszaka, hanem - sajnos! - a mikroorganizmusok okozta ételfertőzéseké is. De vajon mik okoznak leggyakrabban ételfertőzést?

A chlamydiázis a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség. A világon 400 millió fertőzöttet tartanak nyilván és évente 90 millió új fertőzöttet regisztrálnak.

Egyre több, korábban ismeretlen eredetű betegségről derül ki, hogy mikroba, illetve góc okozza.

Tatárbifsztek, bélszín, marhavelő pirítóssal, hagymás rostélyos - mennyei eledelek. Finomak, ízletesek és - legalábbis a híradások szerint - veszélyesek. Valóban azok lennének?

A lépfene vagy anthrax bakteriális fertőző betegség, mely természetes körülmények között melegvérű állatokat betegít meg, de a beteg állatokkal vagy fertőzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat.

A rettegett bakteriális eredetű agyhártyagyulladásról sok tévhit kering. A fölösleges félelmek leküzdéséhez, a tél közeledtével az esetleges oltás mérlegeléséhez jó, ha tájékozódunk a betegségről.

A baktériumoknak van egy különleges tulajdonságuk: egyes csoportjaik hosszabb- rövidebb idő alatt ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben.

A hepatitis májgyulladással, májsejtek károsodásával járó betegségek összefoglaló neve. A májgyulladást okozhatják vírusok, baktériumok, különböző paraziták, méreganyagok, gyógyszerek és az alkohol is.

A betegség oka: a bárányhimlő-övsömör vírus újraéledése a szervezetben.

A fertőző májgyulladásnak több típusa van, ezek közül néhány főleg vérkészítményekkel, nem steril injekciós tűvel vagy szexuális úton terjed. Az egyik ily módon terjedő vírus a hepatitis B vírusa.

4. rész: az emberi szivacsos agyvelőgyulladás, új remények

3. rész: az emberi szivacsos agyvelőgyulladás járványtana

Második rész: Stanley B. Prusiner felfedezi a prionokat

Első rész: Gajdusek, a forék és a kuru