Egészségünk ellen leggyakrabban a meghűléses betegségek intéznek támadást, de erről külön cikkekben részletesen is szólunk. Az egészségnek minden időszakban fontos alappillére a megfelelő táplálkozás és testmozgás, a körülményektől függően azonban ezek változnak. Télen hajlamosabb az ember a letargiára, depresszióra és bőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Az sem mindegy hogyan öltözködünk a nagy hidegben.
Táplálkozás
Mérsékelt éghajlatunk miatti adottság és tradíció, hogy kevesebb zöldség, gyümölcs, vitaminforrás jut az asztalra, ezért tudatosan kell törekednünk ennek kiegyensúlyozására.
Téli étrendünkben figyeljünk a rendszerességre! A zord reggel ne múljon el néhány falat nyugodt elfogyasztása és egy-két korty (meleg) ital elfogyasztása nélkül. "Nincs időm, és amúgy sem bírok ilyenkor még enni!"- mondják sokan, többnyire csak kifogásként. A keserű gyógyszereket sem kívánja senki, mégis bevesszük az egészségünk érdekében. Akkor mennyivel inkább a reggelit! Ha nem mondogatjuk, hogy nincs időnk, meg lesz rá az a 10 perc, ami hosszú távon megtérül. A számára jót, könnyen megszokja a szervezet!
Nassolás helyett, tízóraira, uzsonnára a legjobbak a gyümölcsök, gyümölcsjoghurtok. Az ebéd ideje és összetétele sokunknál kötött, mivel a munkahelyén étkezik, és nem nagyon tud miből választani. Ha mégis van rá lehetőség, válasszuk a zsírmentesebbet, vitamindúsabbat.
Ajánlottak a gyümölcslevesek, zöldséges köretek, könnyű, grillezett, teflonban sült húsok: csirkemell, hal, sovány sertéshús, mellé saláta, savanyúság, savanyú káposzta. Hetente egyszer-kétszer a sütemény is belefér. A "szűrt" gyümölcslevek leginkább csak cukros oldatok.
Uzsonnára jöhet az ebédről eltett sütemény, egy túrórudi, gyümölcs, saláta. A vacsora ne legyen túl későn, inkább este hét előtt. Ha utána még ébren vagyunk és megéhezünk, egy szem gyümölcs, egy kis szelet sajt és nagy pohár víz, vagy egy gyümölcsjoghurt elveszi az éhséget.
Nem nyugalom, inkább depresszió!
Sokaknak a téli esték és az ünnepek inkább a magányt teszik még nehezebbé, és ehhez járul a sötétség okozta rossz hangulat. Sajnos a magyarok különösen hajlamosak a depresszióra - évszaktól függetlenül is. Van viszont a depressziónak egy kifejezetten évszakhoz kötődő változata, amit tavasszal, mintha elfújtak volna...
Oka egyértelműen a fény hiánya, amelynek következtében megváltozik hormonális háztartásunk. A fénymennyiségtől függ a melatonin hormon aktivitása, amely a hangulatért felelős szerotonin hormon szintjére hat. A hangulatváltozás tünetei érzékenyeknél és szélsőséges esetben a depresszió kategóriájába tartoznak.
A téli depresszió fokozott étvággyal, hízással, megnövekedett alvásigénnyel párosul. A fokozott szénhidrát- és csokoládééhség az öngyógyító szervezetet gyógyszerekhez juttatja, mert ezek az ételek fokozzák a szerotonin-forgalmat az agyban. Mégis csínján kell bánni velük, mert e gyógyszer mellékhatása a túlsúly.
A fényhiányért nemcsak az évszak okolható. Ilyenkor fokozottan igaz, hogy mire az ember hazaindul munkahelyéről, már sötét van, és a kevés napsütéses órát nem tudja kihasználni, a városi szmogról nem is beszélve.
A jól megvilágított irodák fénymennyisége is töredéke még a téli szűrt fénynek is, ezért használjuk ki a reggeli órákat sétára, kocogásra, nagyvárosban érdemes a föld feletti közlekedést és a gyaloglást választan, a hétvégén pedig nem szabad kihagyni a lehetőséget a sétára. A szolárium sem helyettesítheti a napfényt, hiszen annak fényébe nem nézhetünk bele, pedig a legmeghatározóbb a szem által érzékelt fénymennyiség.
A depresszió többnyire felnőttbetegség, de a gyerekek iskolai teljesítménye is mutat hasonló ingadozást. A legkritikusabb időszak a legsötétebb és hajszolt december és a tél vége, a február.
A bőr és haj egészsége
Ahogy hűlnek a napok, egyre szárazabb a bőr, ne sajnáljuk tőle a hidratálókrémeket, melyek nemcsak szebbé, de ellenállóbbá is teszik.
A legfontosabb az időjárás viszontagságaitól való védelem. A szobák száraz melege és a nyirkos hideg szél, egyaránt szárítja, igénybe veszi a bőrt. Ha tartósan a szabadba készülünk, kicsit zsírosabb krémet kenjünk, éjszakára a jól felszívódó hidratálók valók, amelyek nem akadályozzák a bőr légzését. Ha mégis kifújta volna a szél a bőrt és kicserződött, a legegyszerűbb gyógyszertári vazelin nagyon jótékony hatású. Persze a zsíros krémek fölvitelét akkorra kell időzíteni, amikor nem kenünk össze semmit.
Bőrünket és körmünket időnként vegyük szemügyre, mert akár száraz, akár foltos, az vitaminhiányt jelezhet.
A szolárium és kvarclámpa valósággal felvidít minket fényével, de a bőrt is felüdíti és gyógyítja. Vigyázzunk, mert túlzott használat nem egészséges, és sokakban visszatetszést kelt a szoláriumos sárgás-barna bőrszín, mert természetellenesnek hat, főleg télen.
Majd, ha fagy! - öltözködés és fagyásveszély
A mínuszok idején különösen oda kell figyelni az öldözködésre tetőtől talpig. Nézzük hát ebben a sorrendben!
A sapka és kalap viselése nemcsak a közvetlen védelem miatt fontos, hanem azért is, mert a fejbőrön keresztül történik az egész test hőleadásának csaknem harmada. Sokan óvva intenek a hajhagymák megfázásától és emiatt a hajhullástól is, de erre nincs bizonyíték. A fülekre, különösen a fémmel érintkező, fülbevalósokra azonban vigyázzunk, nehogy megfagyjanak.
Különösen a szabadtéri tevékenység idején fontos a réteges, fölösleges izzadást kiküszöbölő, mégis lehetőleg kívülről vízhatlan ruházat. Az izzadt bőrfelszín hőleadása sokkal nagyobb a szárazénál és szélsőséges esetben könnyebben meg is fagy. A kesztyű is azért fontos, mert a kis testrészek nagy relatív felületükkel hamarabb megfagynak. A kötött kesztyű nem védi igazán az érzékeny bőrt a széltől.
Ne hordjunk szűk lábbelit, ruházatot, kesztyűt, mert ez rontja a vérellátást és nem hagy helyet a szigetelő levegőrétegnek a bőr és a ruházat között.
Különösen a kisgyerekekre kell odafigyelni, hogy nem fogdossanak, nyalogassanak meg jóval fagypont alatti fémtárgyakat, mert odaragadnak, és fagyási sérüléseket szenvednek, de a felnőttek sem mindig gondolnak rá, hogy bár a tárgyak hidegen és melegen ugyanúgy néznek, azért nagy hidegben még okozhatnak fagyást.
Fagyás előtt a végtag nagyon fázik, az érzés akár fájdalomig fokozódhat, majd érzéketlen lesz, a bőr elsápad, megdagad, felhólyagosodik. Nem csak nagy hidegben, már + 6 °C-nál is bekövetkezhet fagyás gyenge vérellátottságú testrészeken, különösen gyerekeknél, időseknél vagy érszűkületes betegeknél.
A kisebb fagyások felengedés után égési sebekhez hasonlóan viselkednek. A bőr felszíne elhal. Szerencsére a fagyások nagy része csak felszíni és kis területet érint, így nyom nélkül gyógyul.
