Hatásos gyógyszer nincs a kórra, a védőoltásra pedig talán éveket kell várni. Ugyanakkor a betegséggel foglalkozó többszáz kutató lázas munkája eredményeként napról-napra gyarapszanak az ismeretek a 21. század első globális fertőző betegségével kapcsolatban.
Elpusztulnak a légzőhólyagocskák
Az egyik rossz hír a SARS-sal kapcsolatban a halálos áldozatok arányának gyors növekedése. A WHO vezető kutatója, Klaus Stöhr, a betegség lefolyásával kapcsolatban a következőket mondta: "Az első héten a beteg szervezetében a vírus többnyire a felső légutakban szaporodik, ez okozza a magas lázat és a száraz köhögést. A második héten az esetek egy részében nem javulás áll be, hanem kialakul egy sokkal súlyosabb állapot, amit a szervezet nagyon erős immunválasza vált ki. Mindez a tüdő működését is komolyan korlátozza, a betegek egy részénél súlyosan károsodik, sőt elpusztul a tüdő légzőhólyagocskáinak egy része, ami egyes esetekben lehetetlenné teszi a légzést. Olyan ez, mintha a fáról hirtelen lehullanának a levelek."
Ez a megfigyelés nagyon fontos információ a betegség során alkalmazható gyógyszerek kiválasztásához. A SARS-betegek többnyire olyan kortikoszteroidokat kapnak, amelyeket általában asztma, reumatikus artritis esetén is adnak, illetve amiket szervátültetés után kapnak a páciensek a kilökődés megelőzésére. Csakhogy ezek a gyógyszerek megnövelik az újabb fertőzés kockázatát, ezért további készítményeket, víruseellenes szereket, és más típusú szteroidokat is adnak a betegeknek.
Sok a visszaeső beteg
Az elmúlt hetekben sok, már gyógyultnak minősített és a kórházból elbocsájtott SARS-betegnél jelentkeztek újra a korábbi tünetek, többnyire súlyosabb formában. Az ilyen esetek egyben a fertőzés továbbterjedését is okozzák.
Kiderült, hogy a fertőzés nem csak közvetlen cseppfertőzéssel terjed, mivel a váladék még legalább 24 órán át fertőz. Vagyis nem kell egy légtérben tartózkodni a fertőző személlyel, elég, ha valaki megérinti a lift falát vagy egy olyan kilincset, ahová korábban rátüsszentett vagy köhögött egy SARS-beteg. Ez magyarázza, miként tudott Hongkongban és Kanadában a szigorú óvintézkedések ellenére is továbbterjedni a betegség.
Németországban megvizsgálták, mennyire fertőző egy olyan műanyag felület, amelyre 24 órával korábban SARS-vírussal kevert és milliterenként tízezer kórokozót tartalmazó folyadékot cseppentettek. Egy nap elteltével még mindig találtak életképes vírusokat a fertőzött felületen, igaz, sokkal kisebb számban.
Maszkot az arcra - de milyet?
Az arcot borító védőmaszk az elmúlt hetekben szomorú szimbóluma lett az atipusos tüdőgyulladásnak. A hongkongi egyetemen megvizsgálták, melyik maszk milyen védelmet nyújt a fertőzéssel szemben. Kikérdezték azokat az egészségügyi dolgozókat ki, akik maguk is megbetegedtek. Az összesen 250 SARS-beteg kórházi dolgozó fele egyáltalán nem viselt védőmaszkot, sokan rendszertelenül hordták a védőeszközt, amely azonban többnyire egyszerű védőmaszk volt. A speciális, sűrű szövésű anyagból készült sebészeti maszkot egy megbetegedett egészségügyi dolgozó sem használta. A hongkongi egyetem kutatói ezért azt tanácsolják, hogy az egészségügyben feltétlenül azt a fajta védőfelszerelést használják, ami megakadályozza a fertőző mikrobák bejutását.
A szakértők szerint ugyanakkor teljesen hatástalan, sőt kimondottan veszélyes a papírból készült arcmaszkok használata, ezek ugyanis nedvesség, könny vagy nyál hatására valóságos táptalajává válnak a fertőzésnek.
Kézmosás, zuhanyzás
Hongkongban a járvány kitörését követően szinte kihaltak az utcák. Az emberek - ha csak lehet, - kerülik a nyilvános helyeket. Az egyetemi szakértők szerint ugyanakkor a valóságban nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az utcán közlekedve bárki megfertőződjön a SARS-vírussal. Az egyébként egészséges embereknek azt tanácsolják, hogy minél gyakrabban mossanak kezet, napjában akár többször is zuhanyozzanak, ha erősen köhögő embert látnak, lehetőség szerint kerüljék el, és ha a legkisebb hőemelkedést, vagy légúti panaszt tapasztalják, azonnal forduljanak orvoshoz.
A SARS az új évszázad első globális járványa, amelyhez hasonlót valószínűleg fogunk még átélni az elkövetkező években. Az első ilyen járvány a HIV-vírus által okozott immunhiányos betegség az AIDS volt , amely húsz évvel ezelőtt kezdett el terjedni Földünkön, és mostanra érték el a tudósok, hogy halálos betegségből nem gyógyítható, de gyógyszerekkel megfékezhető krónikus betegséggé szelídüljön. Továbbra sincs azonban védőoltás, ami megvédne a HIV-vírusától. A legfertőzöttebb afrikai térségekben a szegénység és a nem megfelelő egészségügyi ellátás miatt a már kifejlesztett gyógyszerekhez sem jutnak hozzá a rászoruló milliók.
Kína felelőssége
A SARS sokkal nagyobb kihívás a világ egészségügye számára, hiszen ez a vírus sokkal könnyebben fertőz. Az események azt bizonyítják, hogy a mai "összezsugorodott" világban órák alatt eljut a glóbusz másik felére bármilyen fertőzés. Ezért egyetlen ország sem lehet biztonságban, bármilyen fejlett is az egészségügyi ellátása. Csak akkor lehet megfékezni az ilyen vagy esetleg még súlyosabb járványokat, ha mielőbb létrejön egy olyan járványfigyelő szervezet, amelyik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez hasonlóan minden állam által tiszteletben tartott, rendkívüli jogosítványokkal rendelkezik.
A SARS-járványt valószínűleg meg lehetett volna fékezni - állítják a járványtani szakértők - ha Kína az első időben nem burkolózik hetekre hallgatásba és tagadásba a betegség valódi méreteit illetően.
