A WHO irányelveit tartalmazó felhívás így fogalmaz: "Az egyik leginkább halálos, szexuális úton terjedő betegség a humán papilloma vírus (HPV) fertőzés. Az összes méhnyakrákos eset összefügg a genitális HPV fertőzéssel. A méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta a nők körében, amely miatt megközelítőleg 280 000 haláleset történik minden évben világszerte. Védőoltással megelőzhető a fertőzés, és ezáltal a méhnyakrákos esetek száma drasztikusan csökkenthető." Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása áttörő lehet a méhnyakrák elleni védőoltások elterjesztésében, hiszen némely országban, így Magyarországon is a témában illetékes orvosok nagy része még mindig nem ismeri, és nem ajánlja a méhnyakrák elleni védőoltást a nőknek. Az origo Research idén ősszel, Magyarországon készült kutatása például kimutatta, hogy a nőgyógyászoknál járt nők közül, csupán 7%-nak ajánlotta orvosa ezt a prevenciós lehetőséget. A többieknél a nőgyógyász nem ajánlotta a védőoltást, és a méhnyakrákkal kapcsolatban fel sem hívta a figyelmet erre a lehetőségre.
A WHO ajánlása és a méhnyakrákban megbetegedett vagy meghalt nők magas száma is azt mutatja, hogy rendkívül fontos problémáról van szó. A méhnyakrák világszerte az egyik vezető haláloknak számít a hölgyek körében. Az Amerikai Egyesült Államokban például a mellrák után a második leggyakoribb halálok a 20-39 éves nők körében, az idei esztendőben eddig mintegy 3870 nő halt meg ott a súlyos kór miatt. A világon több mint félmillió nőnél diagnosztizálnak méhnyakrákot minden évben, és 280 000 nőbeteg veszti életét a gyilkos kórban. Ezek a számok óriásiak annak tükrében, hogy a védőoltások és a rendszeres szűrések alkalmazásával a méhnyakrák szinte 100 %-ban kiküszöbölhető lenne.
Magyarországon tavaly 417-en haltak meg méhnyakrákban, ami csekély csökkenést jelent a korábbi években észlelt 500 körüli számokhoz képest. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy a magyar nők védőoltási és szűrési hajlandósága messze elmarad a nyugat-európai átlagtól. Például az ingyenes méhnyakszűrésre behívott felnőtt nők 5 %-a vesz részt a vizsgálatokon, a valódi megelőzésnek számító védőoltást, pedig csak a felnőtt hölgyek töredéke adatja be magának, vagy serdülőkorú lányának. Az adatok szerint eddig néhány ezer nő oltatta be magát a méhnyakrákot okozó HPV (humán papillomavírus) ellen, holott a védőoltások felvételével nemcsak a méhnyakrákok jelentős hányadát lehetne megelőzni, hanem a tartós HPV fertőzéssel járó rengeteg stresszt, veszélyes méhnyakmetszési beavatkozásokat is.
A méhnyakrák elleni védőoltásból három oltást kell beadatni ahhoz, hogy teljeskörű védettség alakuljon ki a méhnyakrákok 70%-áért felelős HPV 16 és HPV 18 kórokozók ellen. A HPV elleni védőoltások természetes immunválaszt alakítanak ki, amely segítségével a szervezetünk sikeresen veszi a fel a harcot a méhnyakrákért legtöbbször felelős vírusokkal. Az immunválasz kizárólag a védőoltás hatására alakul ki, természetes fertőződés után nem. Az oltóanyagok a HPV egyes fehérjerészeit tartalmazzák, nem az egész vírust. A védőoltások kiválasztásánál nagyon fontos megnézni azt, hogy az adott termék milyen adjuvánst tartalmaz. Adjuvánsnak nevezzük az immunrendszer serkentésére (pl. a vérben keringő ellenanyagok mennyiségének növelése, és/vagy a sejt-közvetített immunválasz jobb aktiválása révén) használt vegyületeket, melyeket gyakran alkalmaznak vakcinákban az antigénekkel együtt. Az adjuvánsok hozzáadása a védőoltásokhoz széles körben elterjedt gyakorlatnak számít. Hazánkban is elérhető az az újfajta adjuvánssal rendelkező védőoltás, amely a klinikai vizsgálatok eredményei alapján gyorsabban kiépülő, magasabb szintű, hosszabb ideig fennálló ellenanyagválaszt eredményez, mint az azonos összetételű, de csak alumínium-hidroxid vivőanyagot tartalmazó vakcina. Ez azért fontos, mert a magas szintű ellenanyagok tartós jelenléte szervezetünkben biztosítja számunkra a hosszú távú védettséget. A védőoltás minden nőnek ajánlott korosztálytól és HPV státusztól függetlenül, azaz a serdülőknek csakúgy, mint az aktív szexuális életet élő felnőtteknek.
Sajnos sokakat elrettent a pénzbeli kiadás nagysága, pedig a védettséghez szükséges három oltást nem egyszerre kell beadatni, sem megvenni: az első két hónapban 30-30 ezer forint körüli a költség, ezután az utolsó oltás árának összegyűjtésére van 5 hónap, ami csupán 6 ezer forintot jelent havonta. Ugyanakkor minden nőnek érdemes utánanéznie annak, hogy milyen módon tudná megfinanszírozni a méhnyakrák elleni védőoltását. Az egészségbiztosítási hozzájárulásokból számos egészségmegőrző szolgáltatás és tevékenység finanszírozható akár adómentesen: így teljes egészében fedezhető az oltási kiadás is. Az egészségpénztárak további két nagy előnye, hogy számlát a bejelentett közeli hozzátartozó is igénybe veheti, így akár a közeli családtagok oltási költségei is finanszírozhatóak. Érdemes az önkormányzatoknál is érdeklődni, mert több város, község és budapesti kerületi önkormányzat is anyagilag támogatja a tizenévesek méhnyakrák elleni oltását: Vácon és Solymáron csupán csak egy oltást kell fizetniük a 12-13, illetve 14-15 éves lányok szüleinek, mert a másik kettőt az önkormányzat állja. Hódmezővásárhelyen a 12-13 évesek, Miklósin és Sződligeten a 13 évesek, Balatonszárszón a 13-14 évesek, Szeghalom községben, pedig a 12 évesek kapják teljesen ingyen az oltásokat.
