Veszélyek báránybőrben (x)

A bárányhimlő ma már nem ugyanaz a betegség, mint nagyanyáink korában volt: egyre több a szövődmény, így fontos, hogy elkerüljük a megfertőződést! Az Egészséges Ifjúságért Alapítvány felhívására tájékoztató program zajlott a bölcsödékben és óvodákban.

Egyedülálló összefogás a bárány­himlő ellen
Egyre gyakoribb a szövődményekkel járó bárány­himlő
Engedjünk a büszkeségünkből! Jobb félni, mint megijedni!
Nem érdemes várni az oltással! A szövődmény előre sosem kiszámítható
Bárány­himlő számokban
Az óvodák és bölcsődék a bárány­himlő járványok melegágyai
Tévhitek és a valóság a bárány­himlőről

Egyedülálló összefogás a bárány­himlő ellen

Országszerte több mint 600 óvoda és bölcsőde, valamint 300-nál több orvos működött együtt a bárány­himlő elleni tájékoztató programban az év első hónapjaiban az Egészséges Ifjúságért Alapítvány felhívására. A cél az volt, hogy minél több szülő figyelmét felhívják arra, a bárány­himlő ma már nem ugyanaz a betegség, mint nagyanyáink korában volt: egyre több a , így fontos, hogy elkerüljük a megfertőződést! Az óvónők és az orvosok a tavasz folyamán szülői értekezletek kiemelt témájaként beszéltek arról, hogy mivel járhat a bárány­himlős megbetegedés, miért érdemes megelőzni, és ha már nem tehetünk mást, hogyan kell helyesen kezelni a bárány­himlős beteget.

Egyre gyakoribb a szövődményekkel járó bárány­himlő

Dr. Czeizel Endre, az Alapítvány elnöke az beadása, hiszen ma már gyakoribb a szövődményekkel járó bárány­himlő a kisebbek között is.

Dr. Kulcsár Andrea, a fővárosi Szent László Kórház főorvosa elmondta, hogy míg 2006-ban közel 280 bárány­himlős gyermeket kezeltek a fertőző osztályon, addig 2007-re már több, mint 400 kisgyermeknek volt olyan súlyos szövődményekkel járó bárány­himlője, ami kórházi ápolást igényelt. Van még mit tenni, hogy megfordítsuk ezt a szomorú trendet!

Kevesen tudják, hogy a bárány­himlő tüdő­gyulladást, agyvelőgyulladást, szív-, máj- és ízületi gyulladást is okozhat. Gyakori idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő, jóindulatú gyulladás.

Engedjünk a büszkeségünkből! Jobb félni, mint megijedni!

Ha egy társaságban megkérdezzük, ki gondolja súlyos betegségnek a bárány­himlőt, kiderül, hogy szakképzettségtől függetlenül a jelenlévők jelentős része sajnos nem tekinti problémának ezt a betegséget. Őseink tanácsára, lelkesen hordozzák egymáshoz gyermeküket a fiatal szülők a baráti társaságban cirkuláló bárány­himlő esetén azzal a céllal, hogy elkapja gyermekük a fertőzést. Az rémlik valahonnan, hogy a klasszikus gyermekbetegségeket illik gyermekként átvészelni, mert akkor kevés problémát okoznak...

"A fertőző gyermekosztályra került súlyos állapotú bárány­himlős betegek szülei viszont nagy meglepetéssel és egyben szomorúan szembesülnek a ténnyel, hogy a nagy szenvedést okozó bőr-, lágyrészfertőzések, vér­mérgezés, vagy akár idegrendszeri problémák is előfordulhatnak bárány­himlő kapcsán, és az ő csemetéjükön kívül sok más gyermeket is érhet ez a csapás. Amikor már késő, kivétel nélkül minden szülő inkább a fertőzés elkerülését választaná.

Nem egy büszke fiatal szülőtől halljuk, hogy sikeresen elkerülték a fertőzést gyermekkorban. Ugyanakkor megrémülnek, ha a várandós, bárány­himlőre fogékony anya találkozik a fertőző beteggel. Miért csak akkor? A szorongató helyzetben hirtelen mindenki tisztában van a reális veszéllyel, a végzetes magzati károsodás esélyével" - emeli ki a megelőzés fontosságának egyik okát dr. Kulcsár Andrea.

Nem érdemes várni az oltással! A szövődmény előre sosem kiszámítható

A 4 és fél éves gödöllői óvodás, Tímea szülei gondolkodtak a bárány­himlő elleni védőoltás beadásán, de sajnos elkéstek vele. Az idei januári óvodai bárány­himlőjárvány során Tímea is megfertőződött, így a betegség megelőzte az oltást, amit azóta az egész család bán.

"Az első napokban nem volt különösebb gond, csak enyhe hőemelkedése volt Tímeának, és kiütés sem volt igazán sok rajta" - meséli Éva, az édesanya. "Már majdnem egy hete otthon voltunk a bárány­himlő miatt, amikor Tímea egyik éjjel felébredt pisilni, és annyira szédült, hogy nem nagyon bírt megállni a lábán. Segítenem kellett neki pisilni a bilijébe, aztán az ágyáig visszavezető úton is végig remegett, majdnem összeesett. Kicsit már gyanakodtam, de azzal próbáltam nyugtatni magam, hogy biztosan nem ébredt fel teljesen, álmos, ennek köszönhetőek ezek a tünetek. De már az ágyába sem tudott bemászni, nem tudta megtartani magát, egyre jobban megijedtem. Visszafektettem, mellette maradtam, míg vissza nem aludt."

"Másnapra sem javult helyzet, a mozgáskoordinációja időnként teljesen összeomlott Tímeának, néha imbolygott és meg-megrogyott a térde. Kihívtuk orvost, aki azonnal kórházba küldött minket. Miután a neurológus megvizsgálta, megállapította, hogy ataxiája van a kislánynak. Persze fogalmam se volt, hogy ez mit jelenthet, amitől még jobban izgultunk. Mint kiderült, ez a betegség a bárány­himlő egyik szövődménye, ami a kisagyban lévő egyensúlyközpontot támadja meg. Az első három nap szörnyű volt, tétlenül nézve kellett várnunk a lassú gyógyulást, ami egy örökkévalóságnak hatott. Ezt az érzést nem kívánom senkinek! De aztán megnyugtatott az orvos, hogy ez a bárány­himlő enyhe szövődményei közé tartozik. Különösebb gyógymódot nem tudtak mondani, így hazaengedtek minket a kórházból. Két hét hétig tartott mire Tímea teljesen meggyógyult, és újra tudott rendesen járni" - teszi hozzá a kislány édesanyja.

Bárány­himlő számokban

Pontos adataink nincsenek a bárány­himlős megbetegedésekről és a szövődményeiről, de az Országos Epidemiológiai Központ minden évben készít egy összefoglaló elemzést a fertőző betegségekről, amiben a bejelentett bárány­himlős megbetegedéseket is számszerűsíti. Mivel a megbetegedések bejelentése Magyarországon sajnos kötelező volta ellenére sem teljes körű, a valós betegszámok szakértői becslések szerint akár 30-40%-kal is magasabbak lehetnek a jelentésben szereplőknél.

A bejelentett bárány­himlős megbetegedések száma 47372 volt 2006-ban. Az alábbi táblázat mutatja, hogy az összes bárány­himlős közül, mintegy 64% az óvodás és a bölcsődés korosztályból kerül ki.

0-1 éves 2-3 évesek
(bölcsőde)
4-6 évesek
(óvoda)
7-14 éves
(általános iskola)
15 év felett
4094 10630 19748 9836 3064
9% 22% 42% 21% 6%

Az esetek 6%-ában a bárány­himlő 15 éven felülieket fertőzött meg, ez is alátámasztja, hogy a bárány­himlő nem csak a gyermekek betegsége. A felnőttek aránya azért alacsonyabb, mert gyermekek 90%-a megfertőződik, a betegség pedig életre szóló védettséget biztosít. A serdülők és a felnőttek bárány­himlője általában kellemetlenebb, mert hosszabb ideig tart, kényesebb helyen is gyakoribbak a hólyagok (pl. szájpadlás, nemi szervek), és a szövődmények kockázata is magasabb.

Az összes bárány­himlős megbetegedésből kb. minden 10. esetben lép fel valamilyen szövődmény, és minden 10. szövődményes beteg kórházi ápolásra is szorul. 2006-ban az Epidemiológiai Központ jelentése szerint 444-en kerültek kórházba súlyos bárány­himlő miatt.

Az óvodák és bölcsődék a bárány­himlő járványok melegágyai

Az Összefogás a bárány­himlő ellen azért kérte az óvodák és a bölcsődék segítségét, mert a legtöbb kisgyermek a közösségbe kerülést követően fertőződik meg. Az óvónők többségének évről évre nagy gondot okoz a bárány­himlő, emiatt aktív szerepet vállaltak a tájékoztatásban. A soproni Halász utcai óvodát 2 évvel ezelőtt be kellett zárni egy időre a bárány­himlő járvány miatt. Szőke Edit az óvoda vezetője elmondta, hogy a bárány­himlő még az utóbbi két évben is nehézséget okozott. Nehéz megoldani, hogy a bárány­himlős kisgyerekeket mielőbb hazavigyék a szülők, hogy ne fertőzzék meg a többieket, és az óvoda tisztán tartására is fokozott figyelmet kell fordítani a járványos időszakokban. "A szülők egy része már az óvodakezdés előtt gondoskodik arról, hogy megkapja gyermeke a védelmet biztosító oltást, de vannak olyan szülők is, akik időközben gondolják meg magukat és döntenek a bárány­himlő megelőzése mellett. A betegségről azonban még mindig sok tévhit él a szülőkben." Az óvoda sokat tesz az egészségtudatosságra nevelésért, ezért is örültek nagyon a kezdeményezésnek, és jelentkeztek a bárány­himlő megelőzéséről szóló tájékoztató programba. "A szülők közel 80%-a ott volt a szülői értekezleten, ami nagyon nagy arány. Sokat kérdeztek a védőoltásról, a betegségről, az orvos pedig részletesen elmagyarázta, hogy miért fontos az oltás bárány­himlő ellen is."

Tévhitek és a valóság a bárány­himlőről

  • Miért gondolja sok szülő, hogy a bárány­himlő ártalmatlan betegség? bárány­himlőn szinte mindenki átesik, aki azonban nem találkozott szövődményes bárány­himlőssel az gyakran nem is hiszi el, hogy a bárány­himlő valóban okozhat súlyos megbetegedést is. Egy bárány­himlő okozta tüdő­gyulladásra vagy agyvelőgyulladásra azonban senki sem mondaná, hogy enyhe betegség, érdemes átesni rajta. Arról is kevesen tudnak, hogy előre nem kiszámítható, hogy kinek lesznek súlyos szövődményei. Egy új német tanulmány szerint a bárány­himlő miatt kórházba kerülő 16 éven aluli gyerekek 77%-a teljesen egészséges volt a fertőzést megelőzően. Ez is azt bizonyítja, hogy szövődmény nemcsak a beteges gyerekekben, hanem a makkegészségesekben is kialakulhat.
  • Valóban elég hatékony a védőoltás? A védőoltás hatékony, és nemcsak a bárány­himlőtől, hanem minden esetben annak szövődményeitől is megvéd. Kb. az oltottak 5-20%-a megfertőződhet ugyan bárány­himlővel, de ilyen esetben mindig enyhe a betegség, néhány napig tart és egészen biztosan nem lesz szövődmény. Ráadásul azok az oltottak, akik egyszer átesnek enyhe bárány­himlőn, biztosan nem lesz soha többé bárány­himlőjük, a szervezetük védekezése nagyon erős lesz a betegség ellen.
  • Kire veszélyes a bárány­himlő? Bárány­himlővel nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is megfertőződhetnek. A felnőttek bárány­himlője általában súlyosabb is, ezért, ha kisgyerek van a családban, érdemes a bárány­himlőn még át nem esett szülőket is beoltani. A másodikként vagy harmadikként megfertőződött családtag bárány­himlője mindig hosszabb ideig tart és sokkal több kellemetlenséggel jár, mint az elsőként megfertőződött családtagé. A csecsemők nem olthatók, így ha a nagyobb testvér óvodás, különösen fontos az ő beoltása, hogy így megóvják a védtelen kistestvért.
  • Mi a teendő a bárány­himlős beteggel? Hosszú évekig az elviselhetetlennek tűnő viszketés csillapítására a rázókeverék használatát javasolták, és a gyerekek úgy néztek ki, mint egy fehérre meszelt katicabogár. Mára kiderült, hogy a rázókeverék többet árt, mint használ, ugyanis sokszor épp ez okoz szövődményt, mert így felülfertőződhet a bőr. Fontos, hogy a bárány­himlős beteg tisztán legyen tartva, akár naponta többször is lehet zuhanyozni, óvatosan hajat is lehet mosni, csak az ülőfürdő nem javasolt, hogy ne ázzanak le a hólyagok. A törölközővel is nagyon óvatosan, a kiütéseket nem felsértve kell a vizet felitatni. A dunsztolásnak is tabunak kellene lennie, szobahőmérsékleten gyógyul leggyorsabban a beteg. Gyakori tévhit, hogy minél több "pötty" van a gyerkőcön, annál jobb. Éppen fordítva igaz, minél kevesebb a hólyag, annál erősebb az immunrendszer, annál ügyesebben küzd a bárány­himlő ellen.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

stroke
Ennél a vércsoportnál magas a stroke veszélye – Már 60 éves kor előtt kialakulhat
vitaminszedés
Nem jó, ha ezt a 3 vitamint reggel veszed be
a rákgyógyítás jövője
Teljesen visszafejlődhet a daganat ettől az új gyógyszertől – Itthon fejlesztik a jövő rákterápiáját
koleszterin
Kétnapos zabpehelykúra lehet a koleszterin ellenszere – Így lehet elkezdeni
vércukorszint
Kiderült, melyik gyümölcs lehet a legjobb a vércukorszint stabilizálására
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +5 °C
Minimum: -1 °C

Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben maradnak tartósan borult részek. Nagy területen párássá válik a levegő, foltokban köd képződik. Elszórtan várható eső, havas eső, az éjszaka folyamán a csapadékzóna súlypontja a keleti országrészre helyeződik. Hajnaltól az Alpokalján fordul elő ónos eső. A légmozgás többnyire gyenge, mérséklet lesz.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet nagyrészt -4 és +1 fok között alakul, de az átmenetileg kevésbé felhős, elsősorban nyugati, hóval borított részeken ennél alacsonyabb értéket is mérhetünk. Ebben az időjárási helyzetben gyakoribb lehet a fejfájás, a migrén.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyire ismered az év hazai emlősét? – Teszteld a tudásod! A Vadonleső Program szakmai közössége 2026-ban a molnárgörényt választotta az év emlősének. Mennyit tudsz a magyar vidék e védett ragadozójáról? Tedd próbára ismereteidet kvízünkben!
kvíz
Milyen fajtájú macska Garfield? – Teszteld a tudásod gyerekkorunk kedvenc állati mesehőseiről! Meg tudnád mondani, hogy milyen macskafajtáról mintázták Garfieldot? Vagy hogy milyen állat Zazu az Oroszlánkirályból? Teszteld tudásod az állatmesék jól ismert szereplőiről kvízünkben!