A tüdőszűrés során nemcsak a tüdőről készítenek felvételt, hanem az azt körülvevő részekről, például a légcsőről, a bordákról, a szívről, a nagyerekről is, majd ezt a felvételt elemzik. Olyan, abnormális képződményeket keresnek a felvételen, mint a foltok és árnyékok, a bemélyedések, vagyis szövethiányok, felgyülemlett folyadék, a megnagyobbodások, a plakkok stb.
A tüdőszűrő vizsgálat rejtett betegségetket mutathat meg
Ezek az elváltozások többféle betegségre is utalhatnak, és bár a tüdőről készült felvételek nagyon hatékonyak ezeknek az elváltozásoknak az észrevételében, a diagnózis felállításához sokkal több vizsgálatra van szükség. A tüdőről készült röntgenfelvétel segítségével azonban a diagnózis is gyorsabb és pontosabb lehet.
A tüdőszűrés során az elváltozások típusa, illetve azok részletesebb elemzése hozzájárulhat a betegségek meghatározásához. A felvételen látható elváltozások ugyanis gyakran jól körülírható mintákat követnek, és ezek a minták egy-egy betegségre utalnak.
A tüdőszűrés során a leggyakrabban a tuberkulózisra , illetve a tüdő daganatos megbetegedésére utaló jeleket keresnek, de természetesen ezek mellett sok másmilyen betegségre utaló jelek is lehetnek a felvételen. A foltok, árnyékok például tüdőgyulladásra, gombás fertőzésre, szeptikus embóliára, autoimmun betegségekre, vagy irritáló anyagok belélegzése miatt kialakuló tüdőbetegségre utalnak (ez az egyik leggyakoribb, munkával összefüggő betegség, és a gyulladás oka sokféle anyag lehet, a széntől, az azbeszttől a vason keresztül a pamutig). A szövethiány utalhat daganatos betegségre vagy bakteriális fertőzésre (például Staphylococcus aureus, Klebisella pneumoniae vagy Mycobacterium tuberculosis fertőzésre).
