Azok a véradók, akik Magyarországon (Fejér-, Hajdú-Bihar-, Bács-Kiskun-, Csongrád-, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten), Bécsben, Észak-Olaszországban, Portugáliában (Algarve régióban), Bulgáriában (Szófia), Szerbiában, Romániában, Izraelben jártak - akár csak egy éjszakára is -, csak az adott ország/térség elhagyását követő 28 nap elmúltával adományozhatnak vért – számol be a Bumm.sk a szlovák Nemzeti Transzfúziós Szolgálat rendelkezéséről. A szolgálat tájékoztatása szerint megelőző intézkedésről van szó, mivel a nevezett vidékeken fennáll a nyugat-nílusi láz elterjedésének veszélye.
A nyugat-nílusi vírus emberről emberre közvetlenül nem terjed, de a fertőzött vérrel átvihető. Szúnyogok terjesztik , mégpedig azok a fajták, amelyek embert és állatot is csípnek. Európába, így Magyarországra is a költöző madarakkal került be.
A legutóbbi adatok szerint jelenleg 18 beteget tartanak nyilván – mondta el a Faktor.hu-nak dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának idén nyugdíjba ment volt főosztályvezetője. Az EU állásfoglalása szerint tilos a véradás azokon a településeken, ahol a betegek élnek, de csak ott. Így a szlovák intézkedés kissé túlzónak tűnik – tette hozzá.
A betegség
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre - esetlegesen lovakra - történő átvitel szúnyogcsípés útján történik.
Embernél a lappangási időszak 3-6 nap. A vírus gyakran tünetmentes vagy influenzához hasonló tüneteket , lázt, fejfájást, izomfájdalmat és hányingert okozhat, de ritkán gerinc- és agyvelőgyulladás is kialakulhat.
"A fertőzésnek az a veszélye, hogy ha egy betegből kimutatják a vírust, valószínűleg legalább 99 másik ember is megfertőződött, akik látszólag egészségesek, mert nem tudott a kórokozó bejutni az agyába, így nem tudunk róla" - mondta korábban dr. Berencsi György virológus a HáziPatika.com-nak.
A nyugat-nílusi vírus több alkalommal okozott már járványt Afrikán kívül: 1996-ban Romániában 500, 2003 óta az Egyesült Államokban például 20 ezren betegedtek meg, Oroszországban pedig szintén több száz agyvelőgyulladást okozott pár éve. Magyarországon annyival jobb a helyzet, hogy a rendszeres és szervezett szúnyogirtás miatt a vérszívók nem tudnak annyira elszaporodni, hogy tömeges fertőzést okozhassanak. Ennek ellenére az egyre hosszabb és melegebb nyarak miatt fel kell készülni a helyzet romlására.
Védekezni lehet, a különböző szúnyogriasztók, és -irtók alkalmazásával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a leghatékonyabb megelőzési mód a rovarirtó szerrel átitatott szúnyogháló, ami nem csak véd, de meg is öli a szúnyogokat.
