1999. nyarán szokatlanul gyakorivá vált New York City Queens negyedében az agyvelőgyulladás. A mikrobiológiai vizsgálatok hamarosan kimutatták, hogy a járványért, a fejlett világban addig nem mutatkozó Nyugat-Nílus-vírus (WNV = West Nil vírus) a felelős.
A vírus megismerésének története
A WNV-t elsőször 1937-ben mutatták ki egy ugandai asszonynál. A vírus a flavivírusok nemzetségébe tartozik, többek között a japán agyvelőgyulladással rokon. Az első komoly járvány az ötvenes évek elején Izraelben következett be. A WNV eddig 16 országban fordult elő. 1996-ban Romániában és Oroszországban, majd 1999-ben az Egyesült Államokban jelent meg. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint átlépte a kanadai határt is.
Az 1999. évi New-York-i esethalmozódás mindössze negyed négyzetmérföldnyi területen következett be. Ezzel egy időben a szomszédos Bronx-i állatkertből tömeges madárpusztulást jelentettek. A DNS-vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a két eseményt egyazon kórokozó, a WNV okozta. A megbetegedettek környezetében végzett vérvizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzések jelentős száma tünetszegény, megfázásszerű betegség formájában zajlott le. Tudósok azt is kimutatták, hogy a fertőzés szúnyogcsípéssel terjed, és a fertőzést közvetítő szúnyog képes túlélni a New-York-i telet.
A New-York-i vírus eredete
A virológiai vizsgálatok szerint a Queens-ben bekövetkezett esethalmozódást okozó vírus Izraelből került az Egyesült Államokba. A vírus valószínűleg a költöző madarak közvetítésével kelt át az óceánon. A valószínűsített madár az eurázsiai kacsa, mely Izlandon és Szibériában szaporodik, de a telet a Közel-Keleten és Közép-Kelet-Afrikában tölti. A madarak egy része az Egyesült Államok keleti partjain is megjelenik. Egy másik teória szerint a vírus fertőzött emberekkel érkezett és a madarak fertőzése másodlagosan következett be. Az sem kizárt, hogy a vírus madarak importja révén érkezett Amerikába. 1999-ben mintegy 13.000 madár fordult meg a JFK Repülőtéren, hogy az ország más pontján értékesítésre kerüljön.
Az WNV fertőzés tünetei
A fertőzés az esetek 80%-ában tünetmentes. A fertőzöttek 20%-ánál alakul ki a nyugat-nílusi láz. A betegség lappangási ideje 2-14 nap. Legfontosabb tünetei a láz, fejfájás, gyengeség, bőrkiütések, megduzzadt nyirokcsomók, szemfájdalom. Súlyos esetben a vírus az agy vagy a gerincvelő gyulladását is előidézheti. A központi idegrendszer érintettségének legjellemzőbb kezdőtünete az erős fejfájás. Ezt követően tudatzavarok, végtagbénulás, agyideg-sérülés, tremor (remegés) és mozgászavarok jelentkeznek.
A gerincvelő gyulladása ritkább jelenség. Legfontosabb tünete a végtagok aszimmetrikus bénulása, melyet sok esetben idegfájdalom előz meg. A bénulás más tünetek (láz, fejfájás, stb.) nélkül, önmagában is előfordulhat. A legsúlyosabb betegség tünetei a következők: láz, gyomor-bélrendszeri tünetek, mozgásszegénység, mozgásszabályozási zavarok, szemideg-gyulladás, epilepsziaszerű görcsök, izomgyengeség, értelmi zavarok, gerincvelő gyulladás. Olykor a nyakon, a törzsön, karokon és az alszárakon foltos vagy kanyarószerű kiütések jelentkezhetnek. A legutóbbi járvány során, 1993-ban szívizom-gyulladást, hasnyálmirigy-gyulladást és viharos lefolyású májgyulladást is megfigyeltek.
Járványügyi helyzet
Míg az első esethalmozódáskor, 1999-ben 59 ember betegedett meg és heten haltak meg, addig 2003-ban már 9862 esetet jelentettek be az illetékes amerikai közegészségügyi hivatalnak. Ebből 264 fő halt meg. A nem végleges, 2004. évi adatok 2359 megbetegedésről és 84 halálesetről tudósítanak. A vírus terjedése jól nyomon követhető a véradók szűrésével. Kalifornia államban 68 frissen fertőződött donort szűrtek ki az idén.
Mi a helyezet Magyarországon?
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Járványügyi Osztályától kapott információink szerint eddig hazánkban agyhártya-gyulladás négy esetében sikerült igazolni a WNV-fertőzést. Mivel a betegek nem jártak külföldön, vélhetően a vírus hazánkban is fellelhető. Az esetek többségében nem azonosított influenzaszerű betegség, megfázás diagnózisa kerül felállításra. A betegeket ellátására és az esetek pontos diagnosztizálására a Fővárosi Szent László Kórházban van lehetőség.
Kilátások
Korai lenne még riadót fújni, a WNV-fertőzés népegészségügyi, járványügyi jelentőségét ma még nem ismerhetjük kellően. Annyi azonban már biztosnak látszik: léteznek olyan trópusi járványt okozó kórokozók, melyek nem respektálják a kontinenshatárokat, könnyen alkalmazkodnak a hidegebb éghajlathoz, megtalálják a megfelelő közvetítőt, rugalmasan képesek alkalmazkodni az emberi és az állati szervezethez egyaránt. Felbukkanásuk a világ bármely pontján előfordulhat. Hatékony védőoltással mindezidáig nem rendelkezünk.
