Mutatjuk, mi köze a hidegnek a megfázáshoz

Noha a hideg idő összefügg a megfázással, nem a hideg miatt leszünk náthásak. De nézzük a részleteket.

Gyakori tévhit, hogy a hideg időjárás miatt fázunk meg. Valójában vírusok okozzák a náthát, amelyek hideg időben hatékonyabban kerülik meg a szervezet védekezőképességét. Arról van szó, hogy az orrüreget belülről borító csillószőrös hengerhám a hőmérséklet csökkenésével arányosan veszít védekezőképességéből, így a cseppfertőzéssel terjedő vírusok könnyebben megtelepszenek, majd elszaporodnak az orrban, és megfertőzik a szervezetet. Normál testhőmérsékleten a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldenek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítanak elő, amelyek elpusztítják a légutakba került kórokozókat. Hideg időben azonban a sejtek működése jelentősen mérséklődik, kevesebb fehérjét állítanak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudják meggátolni.

A vírusos eredetű megbetegedések előszobája a hideg időjárás, de a betegséget nem a hideg okozza. Vagyis nagymamáink örök tanácsa, hogy ha hideg van kint, akkor vegyünk fel pulóvert, mert megfázunk, nem teljesen fedi a tudományos valóságot. Ugyanakkor a tanács mégis megfontolandó: hideg időben mindig öltözzünk melegen, rétegesen, ezzel is biztosítva szervezetünknek a megfelelő működéshez szükséges hőmérsékletet. Különösen ajánlott odafigyelni a megfelelő lábbelire, hiszen ha a cipő talpa vékony, átázik, vagy épp túl vastag és beleizzadunk, majd a kinti hidegben az kezdi hűteni a lábunkat, az mind-mind hőt von el a szervezetből, lassítja a funkciókat és az immunrendszer védekezőképességét is. Nemcsak a hideg időjárás miatti, hanem más okokból történő immunrendszer-gyengülés (pl. stressz, hiányos táplálkozás, kialvatlanság, betegség) is elősegítheti a megfázást. Illetve nyáron is megfázhatunk, mert a vírusok 37 Celsius-fok alatt életképesek.

nő fújja az orrát
Tartja magát a tévhit, hogy a hideg időjárás miatt fázunk meg, pedig az igazság ennél összetettebb.Fotó: Getty Images

Kezelés: egyszerű?

A felső légúti fertőzések leggyakoribb tünetei közé tartozik az orrdugulás és orrfolyás, a torokfájás, a köhögés és tüsszögés, a fejfájás, az étvágytalanság, az általános gyengeség, illetve alázvagy hőemelkedés. Mindenki máshogy reagál a vírusokra: van, aki 3-4 napig nyomja az ágyat, aztán gyorsan felépül, mások kitöltik az akadémiai 7 napot. A betegséget nem nagyon lehet gyógyítani, csupán a tüneteket enyhíteni. Egy mondás szerint a nátha gyógyszerrel egy hétig, gyógyszer nélkül 7 napig tart. Kezelése rém egyszerű: sok meleg folyadék, inhalálás, pihenés, vitaminok.

A forró italok, levesek fogyasztása segíti a gyógyulást, hiszen a többi között a meggyengült nyálkahártya regenerálódását is támogatja. Érdemes a hús- vagy zöldséglevest olyan fűszerekkel ízesíteni, amelyeket évszázadok óta használnak a nátha ellen. Ilyen például a gyömbér, a fokhagyma, a hagyma vagy a kurkuma. Antibiotikumok szedése nátha esetén értelmetlen, hiszen ezek hatástalanok a vírusokkal szemben. Általánosan használt az acetilszalicilsav, amely valamelyest mérsékli a tüneteket, és fokozza a vírusürítést. Gyerekeknek azonban láz- vagy fájdalomcsillapítására inkább paracetamol vagy ibuprofén ajánlható, mivel az acetilszalicilsav Reye-szindrómát okozhat náluk, amely egy ritka, de igen veszélyes betegség.

A megfázás a leggyakrabban előforduló betegségek közé tartozik, különösen a téli hónapokban dönt le sokakat a lábukról. Bár a legtöbben úgy tartják, teljesen ártalmatlan állapotról van szó, kellő odafigyelés nélkül akár súlyos szövődményei is lehetnek.

Megelőzés: a jó immunrendszer alapelvárás

A megfázás megelőzésének lényege, hogy éljünk jól, mert akkor immunrendszerünk is jól működik. Vagyis mozogjunk rendszeresen, étkezzünk változatosan, és aludjunk eleget. A legjobb, amit tehetünk, hogy tápanyagokban és vitaminokban gazdag élelmiszereket fogyasztunk, és amit szükséges - például a D-vitamint -, étrend-kiegészítőkkel pótolunk. A vitamin- és ásványianyag-bevitelen kívül különösen fontos a rostgazdag és fehérjedús étrend, illetve az egészséges bélflóra probiotikumokat tartalmazó ételekkel történő támogatása.

Járványveszélyes időszakban még fokozottabban kell ügyelni a higiéniára: a gyakori kézmosásra, a papír zsebkendő használatára. A hideg mellett a túl száraz levegő is irritálja, kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, emiatt is könnyebben kaphatunk el fertőzéseket. Ha száraz a lakás levegője, akkor érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobákban teregetni. Hasznos lehet továbbá az őszi-téli időszakban, vagy megnövekedett fertőzésveszély esetén valamely étrend-kiegészítő használata. Érdemes olyan készítményt választani, amelynek természetes hatóanyagai vannak, illetve kifejezetten a száj- és a garatnyálkahártya felszínét védi, ezáltal megnehezítve a légúti vírusok és baktériumok bejutását a szervezetbe.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Nyugaton és északon lehet több a felhő, ott kis eséllyel zápor vagy zivatar is lehet, máshol viszont folytatódik a napos, száraz idő tikkasztó meleggel. Élénk délkeleti szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden a hőség veszi igénybe a szervezetet. Az alvásproblémák mellett a fáradékonyság és a nyűgösség is nagyon gyakori. A szívbetegeket és az időseket különösen nagy terhelés éri, nekik mindenféle megerőltetés kerülendő! Sokan fejfájást is tapasztalhatnak. A déli órákban fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye, a tűző nap kerülendő! Fontos a rendszeres folyadékpótlás! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)