Kullancsok: ők is a vérünket szívják!

Az utóbbi években a kullancsveszélyre kellőképpen felhívta a lakosság figyelmét a sajtó és az e témában jártas társadalmi szervezetek. Sajnálatosan azonban a kullancsok és az általuk terjedő kórokozók évről évre új problémákat vetnek fel.

Kik a kullancsok?

A kullancsok pókszabású, egységes testű, ízeltlábú, vérszívó élősködők (ektoparaziták). A Föld összes kontinensét közel 800 kullancsfaj népesíti be, Skandináviától a Tűzföldig, Európától egészen Ázsián át Amerikáig.

A kullancsok családjának 42 faja honos Magyarországon. Szerencsére a kullancsfajok többsége csak bizonyos erdei állatból szív vért.

Egy tucat olyan kullancsfaj létezik, amely nem válogat, hanem minden "vérrel üzemelő" lényt megtámad. Közülük a legnagyobb egyedszámban, a legtöbb betegséget terjesztő közönséges kullancs a legelterjedtebb.

A kullancsok világszerte, az Európa Uniós országokban, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak az emberek és az állatok körében. Kontinensünkön és hazánkban a globális felmelegedés következtében az enyhe telek okán egész évben aktívak a kullancsok úgy a természetben, mint a kertekben és a közparkokban. A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering. Ezt szeretnénk most szertefoszlatni.

Honnan támadnak a kullancsok?

Kullancsveszély erdőn, mezőn, nagyvárosbanA múlt század 70-80-as éveiben, amikor beindult a hazai telkes-belföldi "kutyaturizmus" sokan nem védték kedvencüket a kullancsok ellen. Ennek okán a kiránduló ebek széthurcolták az országban honos, veszélyes kullancsokat, s így mára azok megtelepedtek a falvak, a városok, s a főváros kertjeiben és közparkjaiban is.

A szem nélküli, "vak" kullancsok a lombos erdők, kertek és parkok lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely egy biológiai-kémiai-fizikai "radarként" üzemel és képes felderíteni - bemérni a kullancsok számára - a potenciális áldozatot. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjanak a szemmel nem rendelkező kullancsok, magasra (max.:1,5 m-re) kell mászniuk a cserjék, vagy facsemeték leveleinek fonákjára. A leveleken a tapadókorongos- karomban végződő lábaikkal kapaszkodó szem nélküli, vak kullancsok tehát az áldozatukra fentről vetik rá magukat. E támadási módot alkalmazza például a közönséges kullancs (Ixodes ricinus).

A sétáló, kiránduló kutyára, vagy gazdájára mászva előszeretettel bújik az izzadt, meleg hajlatokba.

A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire alulról kapaszkodnak fel. E stratégiát alkalmazza például a Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus), mely őshonos a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is.

Mikor támadnak a kullancsok?

A kullancsok most már egész éven át jelen vannak a környezetünkben. A régi életritmusukból megtartották a nagy tavaszi-nyár eleji fő rajzásukat és az őszi kisebb rajzásukat. Van azonban napi inváziós görbéjük is. A déli, napsütötte órákban kevésbé aktívak.

A kullancsok egyedfejlődése és fertőzési technikái

A természetben az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának fő fenntartója a sárganyakú erdei egér (Apodemusflavicollis). Az őt csípő kullancs oltja tovább a vírust, de, ha az nőstény kullancs, akkor már örökké fertőző kullancs családfa képződik. A kullancsok egyedfejődési alakjai a pete, a lárva, a nimfa és a kifejlett nőstény vagy hím. Az adott régióban élő erdei állatok a kórokozók fenntartói. Belőlük szívnak fertőző vért a kullancsok és a következő egyedfejlődési alak oltja tovább az emberbe.

A világon közel 200 fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében van szerepük a kullancsoknak. A kullancsok terjesztette kórokozók, és betegségek közül azokra figyelünk jobban, melyek emberi- és háziállat megbetegedéseket egyaránt okoznak.

A különféle kullancsfajok egyedfejlődési alakjai a vadállatokból a szívott vérrel veszik magukba a kórokozókat (vírusokat, baktériumokat, egy- vagy többsejtű parazitákat) és "oltják" tovább a következő áldozatukba.

Azonban a kullancs más fertőzési technikákkal is "rendelkezik". A kullancs székletében is vannak kórokozók. A széklet beszáradása után az felporzik, s így a közelben lévő ember - vagy háziállat a por belégzésekor légúti fertőzést szenved. A bőrsebbe került széklet is fertőz. A természetben legelő birka, kecske, vagy tehén nyers tejének jóleső kortyolásakor is fertőződhet az óvatlan kiránduló a kullancs által a kérődzőbe jutott kórokozótól.

Emberi "kullancsbetegségek"

Legveszélyesebb betegség az agyvelő- és agyhártyagyulladás, mert a betegek 40%-a bénulásos szövődményt szenved el, s a betegek 1% meghal a vírusfertőzés következtében.

A legnagyobb betegszámot adó kullancs terjesztette betegség a Lyme borreliosis.

Kullancsok elleni védekezésnek két módja van: a terület- és egyedvédelem, valamint a kullancsbetegségek elleni védekezés. Az előbbinél érdemes parkjainkat- és kertjeinket kora tavasszal rendbe tenni. Tisztítsuk ki a csalitos-bozótos területeket, ezzel megszüntetjük az erdei állatok búvóhelyeit, akik így kiszorulnak az urbanizált környezetből és nem hurcolnak be közelünkbe kullancsokat. Egyedvédelem kapcsán pedig mindig megfelelő öltözékben tartózkodjunk a természetben, s indulás előtt használjunk a patikákban kapható kullancs riasztó terméket.

Kullancsbetegségek elleni védekezés egyik legbiztosabb módja a megfelelő védőoltás. Ember és kedvenc állat bőréből például a patikákban kapható Kullancs-eltávolító kanállal távolítsa el a vérszívót.

Érdemes az agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni oltást az őszi-téli hónapokban elkezdeni, hogy teljes védelem álljon rendelkezésre tavasszal. A gyermekeinket és magunkat is oltassuk be a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen! Az emlékeztető oltásokról soha ne feledkezzünk meg!

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +30 °C
Minimum: +13, +18 °C

Hazánkban szombaton délelőtt közepesen felhős ég mellett időnként erősen felhős időszakok is előfordulnak, helyenként zápor, kisebb eső is kialakulhat. Délután folytatódik a változóan felhős idő, továbbra is előfordulhat egy-egy zápor, esetleg zivatar. A szél napközben eros északi lesz. Hajnalban 13, 18 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 30 fok között alakul. Késő este 14, 19 fok lesz. Szombaton gyenge hidegfronti hatás érvényesül. Enyhébb görcsös panaszok jelentkezhetnek, például görcsös fejfájás és izomgörcsök. Az arra hajlamosaknál ingadozhat a vérnyomás, egyesek nyugtalanságot tapasztalhatnak. A szél csökkenti az érzett hőmérsékletet, a szórványos záporok miatt az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció