A kriptosporidiózis egy Cryptosporidium nevű protozoon nevű élősködő által okozott betegség. Ez a kórokozó közeli rokonságban áll a maláriát, illetve a toxoplazmózist okozó mikrobákkal. A betegség elsősorban fertőzött emberek vagy állatok ürülékével szennyezett vízzel vagy élelmiszerekkel terjed. Különösen gyakori azoknál, akik sokszor kerülnek kapcsolatba természetes vizekkel, tavakkal, folyókkal, így a kriptosporidiózis nyáron sok embert érinthet.
A Cryptosporidium igen ellenálló, így a klórral (vagy egyéb anyagokkal) fertőtlenített vizekben is képes életben maradni, és betegségeket okozni. Már 2-10, néhány mikrométernyi nagyságú, úgynevezett oociszta (vastag falú spóraszerű képződmény) képes beteggé tenni. A bélrendszerbe kerülve a kórokozók a vékonybelet támadják meg, súlyos hasmenést okozva. A beteg az első héten üríti a legtöbb kórokozót (továbbterjesztve ezzel a kriptosporidiózist), de még hónapokkal a fertőződést követően is lehetnek a székletben fertőzni képes oociszták.
A kriptosporidiózis jelentkezhet teljesen tünetek nélkül (azonban ekkor is fertőzhet), akut, illetve krónikus fertőzésként is. Az előbbinél a betegség nagyjából két hét alatt lezajlik, az utóbbinál a tünetek azonban jóval két héten túl is megmaradnak. Az egyébként egészséges embereknél a betegség viszonylag enyhe lefolyású, súlyosan immunhiányos vagy legyengült egyéneknél azonban a kriptosporidiózis rendkívül komoly tünetekkel, és ritkán halálos szövődményekkel is járhat. A tünetek a fertőződést követően 5-10 nappal jelentkeznek, és gyakori, hogy a kriptosporidiózis eltűnik, majd újra jelentkezik. A visszafertőződés esélye is igen nagy.
A kriptosporidiózis súlyos hasmenéssel járó fertőzés A kriptosporidiózis tünetei között találhatjuk a vizes hasmenést, a lázat , a görcsös hasi fájdalmakat és a has érzékenységét, a fáradékonyságot, esetenként a hányást és a hányingert . A kriptosporidiózis nemcsak az emésztőrendszerre, de a légutakra is hatással lehet, ilyenkor a nyálkahártyák, a hangszálak vagy a gége gyulladását okozhatja, és köhögéssel, rekedtséggel, orrfolyással járhat együtt. Ritkán a kórokozó egyéb szerveket is megtámadhat, például az ízületeket, a májat és az epevezetőt, valamint a hasnyálmirigyet is.
A kriptosporidiózis fokozott veszélyének vannak kitéve a kisgyermekek, illetve az őket gondozó felnőttek, szülők, bölcsődei dolgozók, az egzotikus országokba utazók, illetve azok, akik könnyen kapcsolatba kerülhetnek a fertőzött vizekkel , például az vízi sportot űzők, vagy azok a kirándulók, túrázók, akik nem tisztított, természetes forrásból származó vizet isznak. A kriptosporidiózis a világ minden részén előfordulhat, és a fejlett országokban élőket is érintheti a fertőzés.
A kriptosporidiózis megelőzésénél rendkívül fontos az ivóvíz megtisztítása. A betegséget okozó mikroba nagyon ellenálló, ezért többféle szűrő- és fertőtlenítő rendszer kombinációjára lehet szükség az ellene való küzdelemben. A Cryptosporidium ellen a leghatékonyabb módszerek egyike a víz felforralása. Akárcsak más, hányásos-hasmenéses betegség esetén, a megelőzésben nagy szerepe van a megfelelő higiéniának, például a rendszeres kézmosásnak. A már fertőzötteknek nem javasolt az uszodákban, medencékben való fürdőzés, mert a kórokozó megtapadhat a bőrön, és onnan a vízbe kerülhet.
