A terhes nők nem fogékonyabbak a COVID-19-re, illetve legtöbbjük tünetmentes vagy enyhe tünetekkel vészeli át, ha megfertőződik a SARS-CoV-2-vírussal. Ugyancsak ritka, hogy a vírus átadódjon az anyáról a méhben fejlődő magzatra - írta a The Conversation oldalán megjelent cikkében April Rees és Catherine Thornton, a Swansea Egyetem immunológus kutatói. Ezzel együtt rámutattak, hogy egyes esetekben várandós kismamák is súlyosan megbetegedhetnek, ami egyaránt fokozza a koraszülés és halvaszületés kockázatát, illetve az anya is intenzív osztályos kezelésre szorulhat. A veszélyt, akárcsak az általános populációban, terhesség alatt is nagyban fokozhatja az érintett nő túlsúlya vagy elhízása.
A COVID-19 magzatot veszélyeztető hatásai valószínűsíthetően a SARS-CoV-2 méhlepényre kifejtett hatásaira vezethetőek vissza. A méhlepény vagy placenta biztosítja a magzat oxigén- és tápanyagellátását, valamint az anyagcsere nemkívánatos végtermékeinek eltávolítását. Egy vírusfertőzés azonban zavart okozhat a méhlepény működésében, aminek koraszülés, továbbá legsúlyosabb esetben a magzat méhen belüli halála lehet a következménye. "Nincs mód arra, hogy előrejelezzük, mely terhes nők reagálnak a legrosszabbul a koronavírus-fertőzésre. Ráadásul a méhlepény károsodásának mértéke sem mutat egyértelmű kapcsolatot az anya tüneteivel. Ennél fogva minden terhes nőt a lehető leginkább óvnunk kell a fertőzéstől" - hangsúlyozta a két szakember.
Változott a brit oltásajánlás
Idén július óta a kritikus állapotba került COVID-19-betegek egyötöde a várandós nők közül került ki Angliában. Ezek a nők nem kaptak oltást, ami magyarázatul szolgálhat arra, miért képviselnek ilyen magas arányt a súlyos esetek között. Többségük már állapotos volt ugyanis, amikor az Egyesült Királyság vakcinációs programja elindult, de egyértelmű ajánlás híján nem vették fel az oltást. A szigetországban ugyanis a közelmúltig csupán a kockázati csoportba tartozó terhes nők számára javasolták az oltakozást. Ahogy azonban egyre tisztábban látszanak a COVID-19 terhesség alatti veszélyei, illetve az, hogy vakcináció hiányában a terhes nők védtelenebbek a súlyos lefolyású betegséggel szemben, továbbá nincsenek arra utaló jelek, hogy a vakcinák károsan hatnának a terhességre, a brit kormányzat és a szülész-nőgyógyászok szakmai testülete (RCOG) immár minden várandós nőnek javasolja a COVID-19 elleni oltás felvételét.
Magyarországon egyébként március végén jelent meg hivatalos szakmai ajánlás a várandósság alatti oltásról, majd májusban módosították a protokollt, amely kimondja, hogy várandósok is kérhetik az oltást. A vakcina első dózisát minden esetben a terhesség 12. hete után, a második dózist pedig az oltóorvos és a szülész-nőgyógyász mérlegelése alapján a 36. hétig javasolt beadni. Annak, aki a terhessége alatt csak az első adagot kapta meg, a szülést követő második héttől javasolt a második adag beadása. Erre a célra az itthon elérhető vakcinák közül a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyagát lehet alkalmazni. A védőoltás előnyeit és kockázatait mindig egyénileg kell mérlegelni, és a várandós nőknek minden esetben írásos belegyező nyilatkozattal kell megerősíteniük, hogy kérik az oltást.
A vakcinák lehetséges mellékhatásai terhesség során
A brit immunológusok cikke szerint a COVID-19 elleni vakcinákkal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy a teljes népességet tekintve egyfelől számottevően képesek csökkenteni a koronavírus-fertőzés kockázatát is, másfelől rendkívül hatékony védelmet nyújtanak a súlyos lefolyású megbetegedéssel szemben, amennyiben mégis elkapja valaki a vírust. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban lefolytatott felmérések alapján pedig az látható, hogy az mRNS-alapú vakcinák külön a terhes nőkre nézve is hatékonyak, illetve nem vetnek fel biztonsági aggályokat. A várandósság alatti vakcináció alacsonyabb fertőzéskockázattal hozható összefüggésbe, kanadai adatok szerint pedig nem mutatható ki kapcsolat a vakcinák és a vetélés megnövekedett kockázata között.
Mi több, még az egyes oltásmellékhatásokra vonatkozóan is születtek kutatási eredmények. Bőrkiütés, láz és fáradtság nagyjából hasonló gyakorisággal jelentkezik az oltás után a terhes és a nem terhes nőknél, míg az izomfájdalom, az ízületi merevség és a fejfájás még némiképp ritkább is az előbbi csoportban. A mellékhatások előfordulására az sincs érdemi kihatással, hogy a terhesség mely trimeszterében adják be az oltást.
"A koronavírus-fertőzés anyára és gyermekére jelentett veszélyei messze nagyobbak, mint bármilyen lehetséges oltási mellékhatásé. És míg vannak, akik aggódnak amiatt, hogy nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a vakcinációnak a babára, addig azért magabiztosan levonhatunk néhány logikus következtetést" - hangsúlyozta Rees és Thornton. Mint írták, más vakcinákat is rutinszerűen adnak terhes nőknek. Ezek, akárcsak az mRNS-alapú COVID-19 elleni oltások, nem jutnak át a méhlepényen, ennél fogva máris alacsonyabb a magzatnál fellépő mellékhatások rizikója. Mindazonáltal az anya szervezetében a vakcina hatására termelődő koronavírus elleni antitestek úgy a placentán átjutva, mint később, a szoptatás időszakában az anyatej közvetítésével átadódnak a babának, védelmet nyújtva számára is . "A terhesség alatti vakcináció biztonságos, és védi mind az anyát, mind a gyermeket. Minden terhes nőnek, aki még oltatta be magát, javasolt, hogy tegye meg mihamarabb. Felmerülő aggodalmaikról pedig konzultáljanak védőnőjükkel vagy háziorvosukkal" - tanácsolták az immunológusok.
Az új típusú koronavírus mellett idén ősszel az influenza is erőteljesen terjedhet, ez pedig a várandós nőkre és magzatukra is fokozott veszélyt jelent. Éppen ezért egy hazai szakember azt tanácsolja a kismamáknak, hogy mindkét vírus ellen adassák be maguknak a védőoltást .
