Koronavírus: mégsem hatásos a plazmaterápia?

Nem csökkenti a súlyos megbetegedés veszélyét kockázati csoportba tartozó COVID-19-betegeknél a korán megkezdett plazmaterápia - derült ki egy, az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (NIH) által támogatott kutatásból.

Amerikai és brazil kutatók májusban arról számoltak be tanulmányukban, hogy a plazmaterápia csökkentheti a COVID-19 okozta elhalálozás kockázatát .

Konvaleszcens plazmának nevezik a koronavírus-fertőzésből kigyógyult donoroktól vett vérplazmát, amely tartalmazza az érintettek immunrendszere által a vírus ellen termelt antitesteket. A világ számos pontján ezzel kezelik a súlyos lefolyású COVID-19-cel küzdő betegeket. Korábbi tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy ez a fajta passzív immunizáció csökkentheti az elhalálozás kockázatát, amennyiben a plazmát még a betegség korai stádiumában - mielőtt gépi légzéstámogatásra szorulnának - beadják infúziósan a pácienseknek - olvasható a NIH közleményében .

A koronavírus-fertőzésből kigyógyultak vérplazmáját a súlyos COVID-19-betegek kezelésére használják
A koronavírus-fertőzésből kigyógyultak vérplazmáját a súlyos COVID-19-betegek kezelésére használják. Fotó: Getty Images

Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) tavaly jóváhagyta a plazmaterápia vészhelyzeti alkalmazását COVID-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegeknél. A döntést akkor arra alapozták, hogy az eljárás ismert és potenciális előnyei felülmúlják az esetleges veszélyeit. Mindazonáltal az FDA további kutatásokat szorgalmazott a témában, hogy kiderüljön, vajon tényleg hatásos-e a terápiás módszer.

Nem jobb a plazmaterápia a placebónál

A kérdés eldöntése érdekében a Pittsburghi Egyetem kutatói dr. Clifton Callaway vezetésével lefolytattak egy nagyszabású kísérletet. Összesen több mint 500 olyan felnőttet vontak be a vizsgálatba, akik enyhe COVID-19-tünetekkel kerültek kórházba a fertőzést követő egy héten belül. Különböző okokból mindannyian kockázati csoportba tartoztak a súlyos lefolyású betegség szempontjából, például koruknál fogva, vagy mert elhízással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívbetegséggel, krónikus tüdőbetegséggel éltek.

A kísérlet keretében a résztvevők egyik felét plazmaterápiával immunizálták, a másik felének pedig placebót - vitaminokkal dúsított sóoldatot - adtak, majd 15 nap elteltével összehasonlították a két csoport tagjai állapotának alakulását. Az így kapott eredmények nem mutattak számottevő különbséget a betegség lefolyása szempontjából: a plazmával kezelt betegek 30 százalékának romlott az állapota, míg a kontrollcsoportban 31,9 százalékot ért el ugyanez a mutató. A COVID-19 következtében bekövetkező halálesetek arányában ugyancsak nem találtak érdemi eltérést. A kísérletet végül idén februárban állították le, miután hatástalannak ítélték a kezelési módszert.

"Az eredmények azt mutatják, hogy a konvaleszcens plazma nem nyújt előnyt ennek a betegcsoportnak. Ugyanakkor megválaszolnak egy fontos klinikai kérdést, egyben közelebb vihetik a kutatókat ahhoz, hogy hatékonyabb gyógymódokat találjanak ez ellen a pusztító betegség ellen" - fogalmazott dr. Nahed El Kassar, a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A NIH közleménye megjegyzi továbbá, hogy a mostani tanulmány hasonló eredményeket hozott, mint három korábbi kísérlet. Ezekkel szemben viszont egy másik klinikai kutatás szerint a plazmaterápia igenis hatékony lehet, legalábbis idősotthonban élő időseknél, amennyiben nagyon hamar megkezdik az alkalmazását a betegségtünetek jelentkezése után. A NIH hangsúlyozza továbbá, hogy különböző embercsoportok esetében ténylegesen előnyösen hathat a kezelés, ennek felderítésére azonban további kutatásokra van szükség, és folynak is ilyen jellegű vizsgálatok.

Novemberben tetőzhet a koronavírus-járvány negyedik hulláma Magyarországon Vattay Gábor, az ELTE TTK Fizikai Intézetében működő Komplex rendszerek fizikája tanszék vezetője szerint.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
omega-3
Ugyanolyan jó omega-3-forrás, mint a lazac, de sokkal kevesebbe kerül – ezt a halat kevesen eszik
rák kockázata
Ez a "bűnös élvezet" lehet a rák melegágya
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
Így jelez a hasnyálmirigy, ha valami nincs rendben
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan napos, száraz idő várható, legfeljebb kevés gomolyfelhővel, majd az északkeleti tájak fölé kora estére némi fátyolfelhőzet érkezik. Többnyire gyenge vagy mérsékelt marad a légmozgás, de északkeleten még élénk lökések kísérhetik az északi, északkeleti szelet. A hőmérséklet csúcsértéke általában 14 és 18 fok között alakul.Késő estére jórészt -1 és +8 fok közé hűl le a levegő. A hajnali pára és köd a Dunántúlon elsősorban a légúti fertőzésben szenvedőknél okozhat panaszfokozódást, például köhögést, nehézlégzést.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: 10 kérdésből kiderül, mennyire működik jól az immunrendszered Bizonyos tünetek, megbetegedések árulkodóak lehetnek, hogy az immunrendszer nem működik optimálisan. Alábbi tesztünkben most felmérheted, mennyire erős szervezeted védekezőképessége.
kvíz
Fül vagy uszony? Felismered egyetlen részletből az állatokat? – Tedd próbára tudásod! Egy tappancs, egy szempár, egy bajusz vagy pár pikkely – néha ennyi is elég, hogy felismerj képről egy háziállatot. Persze csak ha valóban értesz hozzá.