Koronavírus: mégsem hatásos a plazmaterápia?

Nem csökkenti a súlyos megbetegedés veszélyét kockázati csoportba tartozó COVID-19-betegeknél a korán megkezdett plazmaterápia - derült ki egy, az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (NIH) által támogatott kutatásból.

Amerikai és brazil kutatók májusban arról számoltak be tanulmányukban, hogy a plazmaterápia csökkentheti a COVID-19 okozta elhalálozás kockázatát .

Konvaleszcens plazmának nevezik a koronavírus-fertőzésből kigyógyult donoroktól vett vérplazmát, amely tartalmazza az érintettek immunrendszere által a vírus ellen termelt antitesteket. A világ számos pontján ezzel kezelik a súlyos lefolyású COVID-19-cel küzdő betegeket. Korábbi tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy ez a fajta passzív immunizáció csökkentheti az elhalálozás kockázatát, amennyiben a plazmát még a betegség korai stádiumában - mielőtt gépi légzéstámogatásra szorulnának - beadják infúziósan a pácienseknek - olvasható a NIH közleményében .

A koronavírus-fertőzésből kigyógyultak vérplazmáját a súlyos COVID-19-betegek kezelésére használják
A koronavírus-fertőzésből kigyógyultak vérplazmáját a súlyos COVID-19-betegek kezelésére használják. Fotó: Getty Images

Az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) tavaly jóváhagyta a plazmaterápia vészhelyzeti alkalmazását COVID-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegeknél. A döntést akkor arra alapozták, hogy az eljárás ismert és potenciális előnyei felülmúlják az esetleges veszélyeit. Mindazonáltal az FDA további kutatásokat szorgalmazott a témában, hogy kiderüljön, vajon tényleg hatásos-e a terápiás módszer.

Nem jobb a plazmaterápia a placebónál

A kérdés eldöntése érdekében a Pittsburghi Egyetem kutatói dr. Clifton Callaway vezetésével lefolytattak egy nagyszabású kísérletet. Összesen több mint 500 olyan felnőttet vontak be a vizsgálatba, akik enyhe COVID-19-tünetekkel kerültek kórházba a fertőzést követő egy héten belül. Különböző okokból mindannyian kockázati csoportba tartoztak a súlyos lefolyású betegség szempontjából, például koruknál fogva, vagy mert elhízással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívbetegséggel, krónikus tüdőbetegséggel éltek.

A kísérlet keretében a résztvevők egyik felét plazmaterápiával immunizálták, a másik felének pedig placebót - vitaminokkal dúsított sóoldatot - adtak, majd 15 nap elteltével összehasonlították a két csoport tagjai állapotának alakulását. Az így kapott eredmények nem mutattak számottevő különbséget a betegség lefolyása szempontjából: a plazmával kezelt betegek 30 százalékának romlott az állapota, míg a kontrollcsoportban 31,9 százalékot ért el ugyanez a mutató. A COVID-19 következtében bekövetkező halálesetek arányában ugyancsak nem találtak érdemi eltérést. A kísérletet végül idén februárban állították le, miután hatástalannak ítélték a kezelési módszert.

"Az eredmények azt mutatják, hogy a konvaleszcens plazma nem nyújt előnyt ennek a betegcsoportnak. Ugyanakkor megválaszolnak egy fontos klinikai kérdést, egyben közelebb vihetik a kutatókat ahhoz, hogy hatékonyabb gyógymódokat találjanak ez ellen a pusztító betegség ellen" - fogalmazott dr. Nahed El Kassar, a New England Journal of Medicine című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A NIH közleménye megjegyzi továbbá, hogy a mostani tanulmány hasonló eredményeket hozott, mint három korábbi kísérlet. Ezekkel szemben viszont egy másik klinikai kutatás szerint a plazmaterápia igenis hatékony lehet, legalábbis idősotthonban élő időseknél, amennyiben nagyon hamar megkezdik az alkalmazását a betegségtünetek jelentkezése után. A NIH hangsúlyozza továbbá, hogy különböző embercsoportok esetében ténylegesen előnyösen hathat a kezelés, ennek felderítésére azonban további kutatásokra van szükség, és folynak is ilyen jellegű vizsgálatok.

Novemberben tetőzhet a koronavírus-járvány negyedik hulláma Magyarországon Vattay Gábor, az ELTE TTK Fizikai Intézetében működő Komplex rendszerek fizikája tanszék vezetője szerint.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
hormonproblémák
Súlyos károkat okoz a hormonháztartásban, mégis rengetegen fogyasztják
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +14 °C

Túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk, csak délután a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon délies irányú szél lesz a jellemző, melyet északnyugaton élénk lökések is kísérhetnek, míg a Dunától keletre gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 35 fok között alakul, de az északkeleti határvidék közelében ennél pár fokkal alacsonyabb lehet a maximum. Fronthatás az elkövetkező napokban nem érvényesül, ugyanakkor napról napra egyre melegebb lesz az idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.