Képzett kutyákat évtizedek óta használnak nyomkövetésre, robbanóanyagok, cigaretta, kábítószer, valamint a malária vagy egyes ráktípusok szagának azonosítására is, és mi is írtunk már korábban arról, hogy a kutyaorr milyen pompás dektektora a koronavírus-fertőzésnek.
A The New York Times című amerikai napilap ottani közegészségügyi szakértők segítségével árnyalta a képet. Szerintük szabványok kellenének a kórokozót kiszimatoló kutyák alkalmazásához és képzéséhez, továbbá több információ arról, hogy valóban tökéletesen jelzik a vírus jelenlétét valaki szervezetében. Bár magánvállalkozások adnak igazolást kábítószert, robbanóanyagot kiszimatoló kutyák "iskolázottságáról", a betegségek felderítéséről egyelőre nincsenek ilyen okmányok. Igaz, ennek ellenére egyes repülőtereken, vagy sportrendezvényeken már alkalmaznak COVID-szimatoló kutyákat.
Az intézményes keret még hiányzik
Lois Privor-Dumm, a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi kutatója a lapnak nyilatkozva kifejtette ugyan, hogy nem is kétséges a kutyák alkalmazásának fontossága a gyógyászatban, ám hiányolta, hogy nincsenek sem etikai, sem szabályzati előírások, sem gyakorlati hasznosulási adatok, sem költségszámok a betegségeket "diagnosztizáló" kutyák esetében. Szerinte azt is meg kellene vizsgálni, hogy széles körben - például a kormányzat részéről - hogyan alkalmazhatnának COVID-19-et szimatoló ebeket.
Csak ne keverjék össze az influenzával
"A kórok kiszimatolása bonyolultabb drogok vagy bombák azonosításánál" - mutatott rá Cynthia M. Otto, a Pennsylvania Egyetem egyik intézetének igazgatója Utóbbiaknál ismert a "célszag", amely eléggé állandó. Koronavírus felderítésénél viszont csak az ismert, hogy a kutya a vizsgált személy verejtékének vagy vizeletének szagából ítél, ám nem tudni, hogy pontosan miféle vegyület vezérli döntésében. Ráadásul az emberek szaga elég sokféle - kortól, táplálkozástól és egyebektől függően -, így a "diagnosztaebekkel" kiképzésük során sokféle embert kell végigszagoltatni, hogy ne csaljon a szimatuk.
"Ha egy kutya összetévesztené az influenzát a koronavírus-fertőzéssel, az rendkívül súlyos hiba lenne" - idézte a lap Ottót, aki kitért arra is, hogy a képzés drága, és a kutyakiképzőket is ki kell képezni, tisztességesen megfizetni, ami szintén költséges. Ugyanakkor ő szintén hangsúlyozta, hogy nagy lehetőségek rejlenek a kutyák szimatképességeinek gyógyászati hasznosításában. A lap példaként említette, hogy egy, robbanószert kiszimatoló kutya és tartójának kiképzése 33 ezer dollárba (kilencmillió forintba) kerülhet.
Arról, hogy érdemes-e beoltatni koronavírus ellen a háziállatainkat is, itt írtunk.
