A koronavírus-járvány 2020-as kitörése óta rengeteg beteg számolt be bizonyos tünetekről hosszú hónapokkal a fertőzést követően. Egy friss tanulmány szerint a hosszú COVID-ként ismert tünetegyüttes kisebb eséllyel jelentkezik azoknál az embereknél, akik a vírus omikron variánsával fertőződtek meg - írja az Eurekalert .
Kisebb arányban, de több hosszú covidot okozott az omikron
A hivatalos definíció szerint akkor beszélhetünk hosszú COVID-ról, ha a betegség diagnosztizálását követő 4. héten is új, vagy korábban már tapasztalt panaszoktól szenved a beteg. Leggyakrabban fáradtságról, légszomjról, zavartságról és ízületi fájdalmakról számolnak be a betegek, de sokaknál a szaglás és az ízlelés zavara is hosszabb ideig fennáll. Ezen tünetek egy része jelentősen rontja a betegek életminőségét és megnehezíthetik a hétköznapi munkavégzésüket is.
A tanulmányban a londoni King’s College kutatói csaknem 100 ezer hosszú COVID-os esetet hasonlítottak össze. Ezek egy részét 2021. június 1. és 2021. november 27. között diagnosztizálták, amikor még a delta variáns uralta az aktuális járványhullámot, a többit pedig 2021. december 20. és 2022. március 9. között, amikor már az omikron variáns volt a domináns. A kutatók azt tapasztalták, hogy a hosszú COVID előfordulása 20-50 százalékkal volt kisebb az omikron periódusban a delta időszakhoz képest.
Az elemzés szerint az omikronos esetek 4,4 százaléka eredményezett hosszú COVID-ot, szemben a delta 10,8 százalékával. Mivel azonban az omikron sokkal gyorsabban terjedt és több embert fertőzött meg, összességében a betegség hosszú távú tüneteitől is többen szenvedtek a járvány ezen periódusában. Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának becslése szerint a hosszú covidban szenvedők száma a 2022. januári 1,3 millióról 2022. május 1-jére 2 millióra nőtt.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: