A nemzetközi járványügyi megállapodás aláírását szorgalmazta a WHO főigazgatója. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz méltatta a megállapodást kidolgozó tagországok erőfeszítéseit, amelyek, mint mondta, „nem lanyhultak a válság kellős közepén sem, és végül közös álláspont kialakításához vezettek”.
A nemzetközi járványügyi megállapodás legfontosabb pontjai
A megállapodás áprilisban véglegesített szövegében – amelyet három éven át tartó egyeztetések előztek meg – a hatékonyabb megelőzést, észlelést és az erőteljesebb nemzetközi együttműködést emelték ki, beleértve a megfigyelést, illetve az oltóanyagokhoz és a kezelésekhez való egyenlő hozzáférést is szorgalmazzák. Az egyezményt várhatóan kedden írják alá, a tagországok azonban május 26-áig további egyeztetéseket folytatnak a kórokozómintákhoz és a genetikai szekvenciákhoz való méltányos hozzáférés biztosításával kapcsolatos rendszerről (PABS), valamint a felhasználásukból származó előnyök megosztásáról. A megállapodást ezt követően legalább 60 országnak ratifikálnia kell ahhoz, hogy életbe léphessen.
„Több millió ember egészsége forog veszélyben”
Beszédében Tedrosz figyelmeztetett a humanitárius támogatások megcsappanása nyomán kialakult helyzetre is, kiemelve, hogy számításaik szerint világszerte legalább 70 országban élnek olyanok, akik emiatt nem jutnak orvosi kezeléshez, valamint sok egészségügyi központot be is kellett zárni. Mint mondta, a WHO jelenleg 600 millió dolláros hiánnyal küzd az éves költségvetésében, az elkövetkezendő kétéves időszakban pedig 21 százalékos költségcsökkentéssel kell számolnia, és emiatt várhatóan sok alkalmazottját is elbocsátani kényszerül.
A főigazgató kiemelte, hogy a konferencián több tagország minisztere számolt be a támogatások megcsappanása nyomán kialakult nehézségekről, hozzátéve, hogy „több millió ember egészsége forog veszélyben”. Egyúttal úgy vélte, az országoknak többet kellene költeniük a globális egészségügyre a védelmi kiadások növelése közepette is.
„Az államok súlyos összegeket költenek arra, hogy megvédjék magukat más államoktól, ám viszonylag keveset áldoznak arra, hogy védve legyenek egy sokkal nagyobb károkat okozó láthatatlan ellenségtől” – fogalmazott. Mint mondta, a WHO az elkövetkezendő két évre előirányzott, immár lecsökkentett költségvetése 2,1 milliárd dollár, amennyit védelmi kiadásokra akár nyolc óra alatt elköltenek világszerte.
Tedrosz kijelentette azt is, hogy a palesztin lakosságú Gázai övezetben egyre nagyobb az éhínség kockázata, miközben a határain jelentős mennyiségű élelmiszersegélyt tartóztattak fel. „Az emberek olyan betegségekbe halnak bele, amelyek megelőzhetők lennének, miközben a gyógyszerek a határokon várnak, a kórházak elleni támadások pedig akadályozzák a betegek kezelését” – tette hozzá.
Ez is érdekelhet
Az idén 78. alkalommal megrendezett Világegészségügyi Konferencia május 27-éig tart.
Munkamániás lehetsz? Ez a teszt segít eldönteni
Legjobban: