A tüdőbetegséget az európai felfedezők, hódítók és telepesek terjesztették el Amerikában, Afrikában és Ázsiában. Mindez nagyjából a 13. és a 16. század között történt - állapították meg tudósok. Feltételezésük szerint Kr. u. 1000 körül jelenhetett meg Európában a betegség, és ezután 3-600 évvel terjesztették el kontinensünk lakói szinte az egész bolygón a kórt.
Southamptoni tudósok fejlett háromdimenziós röntgen képalkotás segítségével új ismereteket szereztek arról, hogy az igen intenzív tüdőbetegség, az idiopátiás tüdőfibrózis miképpen alakul ki a testben.
Évente körülbelül egymillió ember hal meg tbc -ben - írta a brit Daily Mail. A kór globális elterjedéséért, és hogy ez a világ tíz legpusztítóbb betegsége közé tartozik még ma is, az európai hódítók, felfedezők és telepesek a felelősek.
Európai hódítók vitték magukkal
Egy friss kutatás a tbc leggyakoribb fajtájának "történetét" vizsgálta az évezredek során. Ebből derült ki az úgynevezett "Lineage 4" (4-es számú vonal) Kr. u. 1000 körüli keletkezése, és ezutáni, Európából kiinduló globális elterjedése. Az is nyilvánvaló, hogy más kontinenseken akkor bukkant fel a tbc, amikor ott európai felfedezők, hódítók jelentek meg.
A kutatók azt is feltérképezték, hogy miként alakult a helyzet az antibiotikumokra nem reagáló, azaz rezisztens (és ezért veszélyes) tbc esetén. A rezisztens kórokozók miatt nem lehet jelenleg felszámolni a betegséget - derül ki a Daily Mail írásából.
A tbc-t baktériumok okozzák, és általában a tüdőt támadja meg. Köhögéssel, illetve tüsszentéssel terjed. A tuberkulózis évente körülbelül egymillió embert öl meg, a legnagyobb veszélyben a gyenge immunrendszerű, az AIDS -es és a rossz egészségügyi ellátásban részesülő személyek vannak.
A tuberkulózis a mostani tanulmány szerint az európai megjelenés után 200 évvel Ázsiában bukkant fel először kontinensünkön kívül. Ez nagyjából egybeesik Marco Polo 13. századi utazásával Kínába, amely nyitánya volt a gyakoribb európai utazásoknak, amelyek a Keletet vették célba.
Az 1400-as években, azaz a 15. században terjedt el a tuberkulózis Afrikában: a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területén ekkor fordult elő először. Ez megfelel annak az időszaknak, amikor a portugálok megjelentek, illetve az oszmán-török birodalom terjeszkedni kezdett Afrikában.
A tuberkulózist Dél- és Észak-Amerikában egymástól függetlenül mutatták ki az 1500-as évektől kezdve - tudjuk, hogy Kolumbusz 1492-ben kelt át először az Atlanti-óceánon, Európából indulva. Afrikában Kongóból terjedt szét a betegség Ugandára, Malawira és Dél-Afrikába. Ez is megfelel az európai gyarmatosítás irányának, illetve a kontinensen belüli migrációnak.
A kutatás érdekessége, hogy az antibiotikumokra rezisztens tbc "nem mozog" annyira, mint a "közönséges" tuberkulózis. A rezisztens törzsek az antibiotikumok megjelenése után bukkantak fel, de egyes elhatárolt, lokalizált térségeken kívül nem nagyon mozdulnak el. Ennek a kutatási eredménynek nagy jelentősége van, hiszen ez azt jelenti, hogy a rezisztens törzsek terjedését a jövőben könnyebben meg lehet akadályozni, ha sikerül egy adott területen belül tartani az adott típusú fertőzést.
Forrás: DailyMail
