Fél évszázaddal ezelőtt még kevesen hallottak a dengue-lázról , 1970-ben mindössze kilenc ország küzdött súlyos járványkitöréssel, ma már azonban évente 400 millióra rúg a fertőzések száma - írja a BBC hírportálja. A dengue-lázat "csonttörő láznak" is nevezik, mivel erős fájdalmat okozhat az izmokban és a csontokban.
Az indonéziai Yogyakartában végzett mostani vizsgálatban Wolbachia baktériumokkal fertőzték meg a szúnyogokat. A kutatók egyike, Katie Anders, a World Mosquito Programme vezető beosztású munkatársa "természetes csodatevőnek" nevezte ezeket a mikroorganizmusokat, amelyek nem okoznak kárt a szúnyogokban, de a rovar testének ugyanazon részein "vernek tábort", ahol a dengue-vírus bejut a szervezetbe. A baktérium megnehezíti a vírus számára a sokszorozódást, így a szúnyog kisebb valószínűséggel okoz fertőzést csípéskor.
A vizsgálatban ötmillió szúnyogpetét fertőztek meg Wolbachiával. A petéket kéthetente helyezték ki a városban vízzel teli vödrökbe, és így kilenc hónap alatt sikerült létrehozni egy fertőzött populációt. Yogyakartát 24 zónára osztották fel: ezek felében engedték szabadon a szándékosan megfertőzött szúnyogokat.
Hosszú időre védelmet nyújthatnak a baktériumok
A New England Journal of Medicine című folyóiratban publikált eredmények 77 százalékos csökkenést mutattak a dengue-lázas esetek és 86 százalékos visszaesést a kórházi kezelésre szorulók számában a módszer hatására. A kísérlet olyan sikeres volt, hogy a fertőzött szúnyogokat végül a város egészében szabadon engedték, és a projektet a környező területekre is kiterjesztik azzal céllal, hogy kiirtsák a vírust a régióban. Anders úttörőnek nevezte az eredményeket. "Úgy véljük, hogy még nagyobb hatása is lehet a módszernek, ha világszerte olyan nagyvárosokban alkalmazzuk, ahol a dengue-láz óriási közegészségügyi problémát jelent" - vélekedett a kutató.
A Wolbachia baktériumok a gazdaállat szaporodását is manipulálják, biztosítva, hogy átadódjanak a következő nemzedékekre is. Ez azt jelenti, hogy ha a baktérium egyszer megvetette a lábát, akkor hosszú ideig jelen marad a szúnyogok szervezetében, védelmet nyújtva az ember számára a fertőző megbetegedéssel szemben. A mostani eredményeket több évnyi kutatás előzte meg, mivel a dengue-vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) természetes úton általában nem fertőződik meg a baktériummal.
