COVID-vakcinák: ezért készülhetettek el ilyen gyorsan

Koronavírus: 800 ember halt meg az álhírek miatt - részletek itt .

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ nemcsak az új koronavírus okozta pandémiával küzd, hanem az úgynevezett "infodémiával" is. A kifejezés egy olyan helyzetet takar, melyben túl nagy az információs terhelés, ezek némelyike ráadásul hamis, mindez pedig megnehezíti az emberek számára az egészségükkel kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezért a szervezet szakemberekkel, kormányokkal és technológiai cégekkel közösen igyekszik eloszlatni az emberek oltásokkal kapcsolatos aggályait. Emellett pedig abban is próbálnak segíteni, hogyan igazodjanak el a közösségi médiában terjedő hírek között - írja a BBC.com .

A közösségi médiából ömlenek a vélemények

A kaotikus, minden forrásból ránk ömlő hír- és véleménycunami szemléltetése végett a portál egy 21 éves szabadúszó producer, Nina történetén keresztül világítja meg a helyzetet. A nő 82 éves nagymamájával él, és komoly aggályai, "vegyes érzései" vannak a COVID-oltásokkal kapcsolatban. Mint mondta, még nem biztos abban, hogy be fogják-e adatni a vakcinát. Úgy fogalmazott, a körülötte lévő információ mennyisége megnehezíti számára az oltások mögötti tudomány megértését. "Nyilván szeretném, ha ez a vírus a lehető leggyorsabban elmúlna. Ugyanakkor még nem vagyok biztos benne, mennyire bízom az oltásban, mert minden olyan gyorsan történt" - fogalmazza meg a sokakat foglalkoztató gondolatokat a nő. Nézeteit egyébként a közösségi médiában látottak is nagyban befolyásolják, bár, mint mondta, a hagyományos hírforrásokból is igyekszik tájékozódni. "Elég sokféle vélemény kering a Twitteren, az Instagramon és a TikTokon. Úgy gondolom, ez nagyon könnyen befolyásolja az embereket" - így a nő.

Hogyan azonosítsuk a pontatlan információkat? A WHO az alábbi kritériumrendszer megalkotásával próbált segíteni az embereknek, hogy azonosítani tudják, mely hírekben bízhatnak meg, és mik azok, amik feltétlezhetően pontatlanok vagy hamisak.

Értékeljük a forrást - ki osztotta meg az információkat, és honnan szerezték?

Lépjünk túl a címen és olvassuk el a cikket, mert lehet, hogy szándékosan szenzációhajhász a címe.

Azonosítsuk a szerzőt - keressük meg online a nevét, hogy kiderüljön, valódi / hiteles-e.

Ellenőrizzük a dátumot - az információk naprakészek és relevánsak-e az aktuális események szempontjából?

Keressünk alátámasztó bizonyítékokat - van-e tényük az állításaik alátámasztására?

Végül, de nem utolsó sorban, vegyük górcső alá saját elfogultságunkat - befolyásolhatják-e a megítélésünket abban, hogy mi a megbízható?

Hasonlóképp vélekedik Oscar Hodgeson, ügyvéd-gyakornok is, aki jelenleg is részt vesz a koronavírus elleni vakcinakísérletben a londoni Imperial College-ban. A férfi úgy fogalmazott, "gyakran nagyon nehéz azzal információmennyiséggel megküzdeni, amellyel bombáznak minket, s megérteni, hogy pontosan mit kellene tennünk". "De, úgy gondolom, hogy az oltás az egyetlen kiút a helyzetből, ha meg akarunk szabadulni a végtelen lezárásoktól és kijárási tilalmaktól" - tette hozzá Hodgeson.

Ezért készültek el olyan gyorsan a vakcinák

A gyorsaság tehát az egyik olyan tényező, ami sokakat aggaszt. És valóban, a kutatók rekordsebességgel dolgoztak a vakcinák kifejelesztésén, erre a kevesebb mint egy éve tartó járványra. Az aktivitás nagyságrendjére jó fokmérő, hogy a WHO jelenleg több mint 200 vakcinakísérlet adatait követi figyelemmel.

Mára többféle, különböző technológiával készült oltóanyag ért a fejlesztés finisébe - mondta Dr. Sylvie Briand, a WHO járványos és fertőző betegségekért felelős igazgatója, hangsúlyozva, ezek a vakcinák mind ugyanazokon a biztonsági teszteken mennek keresztül, mint a világszerte már régóta alkalmazott oltások. "Nagyon drága elvégeztetni a klinikai tesztek harmadik fázisának (emberi tesztelés) vizsgálatait. De most sok ország összefogott, hogy kifizessék" - magyarázta Dr. Briand, hozzátéve: ha elegendő forrás áll rendelkezésre, akkor a folyamat sokkal gyorsabban haladhat.

Annak, hogy a koronavírus elleni vakcinákat ilyen gyorsan ki lehetett fejleszteni, 3 fő oka van:

1. A folyamat felgyorsítására olyan új technológiákat alkalmaztak, amelyeket a koronavírus-járvány beütése előtt fejlesztettek ki.
2. Dollármilliárdokat szántak az oltások kutatására. A finanszírozás biztosítása máskor évekig is eltarthat.
3. A COVID-19 elleni küzdelem hatékony módszerének megtalálása a világ minden kormányának kiemelt prioritása volt.

Mindig bizalmatlanok voltak az emberek az oltásokkal szemben

A gyorsaság azonban nemcsak a vakcinafejlesztés területén vetett fel aggályokat, de az infodémiának sem tett jót. A tudós- és orvostársadalom folyamatosan ontotta és ontja magából az újabb és újabb felfedezéseket a SARS-CoV-2 vírusról, valamint az azáltal okozott betegségről. A szakember szerint azonban az így ránk zúduló információk özöne teret adott a tévinformációk elszaporodásának is.

"Az emberek ebben a helyzetben próbálnak informálódni, majd szembesülnek néhány hiteles információ zavaros keverékével, és sok más, nagyon megkérdőjelezhető, vagy egyenesen téves információval" - mondta Heidi Larson professzor, aki London School of Hygiene and Tropical Medicine Vakcina Bizalom projektjét vezeti. A szakember immár két évtizede tanulmányozza az oltásokkal szembeni bizalmat szerte a világon. Mint mondja, az oltásokkal szembeni tétovázás mindig jelen volt, ám most még ő is aggódik amiatt, hogy a tévinformációk, álhírek milyen hatással lesznek az emberek koronavírus-oltással kapcsolatos hozzáállására. Csapatával nemrég tanulmányt is készítettek a vakcinákkal szembeni bizalomról az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Előbbiben a megkérdezett 4 ezer ember 54 százaléka állította, biztosan be fogja adatni az oltást. Ám, miután pontatlan állításokat mutattak nekik a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban, az arány 6 százalékponttal 48 százalékra esett vissza. Az eredmények alapján azt is megállapították, hogy az alacsonyabb jövedelmű, fekete bőrű vagy egyéb etnikai kisebbséghez tartozók utasítják vissza a legnagyobb valószínűséggel a COVID-19 elleni vakcinát.

A remény "kezelése"

"Egy hihetetlenül reményteli hónapunk volt, több új vakcináról szóló hírrel. Oltásaink azonban továbbra sincsenek" - jegyzi meg Larson professzor, hangsúlyozva, fontos feladat most e remény "kezelése" is. Emellett pedig az emberek egyik legnagyobb aggodalmáról, az oltások biztonságról is több szót kell ejteni. A szakember szerint beszélni kell magukról a biztonsági eljárásokról és a tényről, hogy ezek kipróbált és tesztelt módszerek, melyeket gondosan nyomon követnek a teljes oltásfejlesztési folyamat során.

Így küzdenek az álhírek ellen

Larson professzor egyébként nemcsak kutat és beszél ezekről az aggodalmakról, de a WHO-val, a világ kormányaival és néhány nagy technológiai céggel együttműködve küzd a félretájékoztatás ellen. Az egyik ilyen nagy vállalat, a Facebook - amely az Instagram és a WhatsApp tulajdonosa is - azt állítja, hogy eltávolítja azokat az információkat, amelyek "azonnali kárhoz vezethetnek", beleértve a COVID-19 gyógymódjaival kapcsolatos hamis állításokat. Állítják, blokkolják és tiltják például az olyan hirdetéseket, amik elbátortalanítják az embereket a vakcinákkal szemben, és igyekeznek csökkenteni azok számát is, akiket oltásokkal kapcsolatos álhírek elérhetnek. Sajnos azonban még ennek ellenére is nagyon könnyű ilyen tévinformációkba belefutni a COVID-19-cel vagy a vakcinákkal kapcsolatban az online bejegyzések között. "Összpontosítanunk kell az ellenálló képesség megteremtésére és a dezinformációk számára nyitott tér kitöltésére" - mondta Larson professzor, magyarázatként hozzáfűzve: nem vehetünk csak úgy el egy darabka tévinformációt, biztosítunk kell helyette valami alternatívát.

A járvány miatt elmaradt az esküvőjük, 200 embert etettek meg az árából. Emberségből jelesre vizsgázott a fiatal pár. További részletekért kattintson társportálunk, az nlc.hu cikkére .