Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) az utóbbi években túl lassan reagált az egészségügyi fenyegetések első figyelmeztető jeleire - állapította meg a WHO által megbízott független szakértői bizottság szerdán Genfben ismertetett jelentésében. A dokumentum szerint az egyes kormányok sem jeleskedtek a járvány elleni védekezésben. A szakértők kiemelték, hogy sok országban 2020 februárjában elpocsékolták az időt ahelyett, hogy előkészületeket tettek volna a SARS-CoV-2 koronavírus megfékezésére. "A bizottság arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi rendszer alkalmatlan megakadályozni azt, hogy egy újabb, erősen fertőző kórokozó, amely bármely pillanatban felbukkanhat, világjárvánnyá nője ki magát" - áll a jelentésben.
Kína első alkalommal 2019 decemberének végén tett bejelentést egy addig ismeretlen eredetű légúti betegségről Vuhanban. A WHO azonban csak 2020. január 30-án hirdetett nemzetközi vészhelyzetet, amely járványügyi előkészületek meghozatalára kötelezi az országokat, s csak március 11-én nevezte a fejleményeket világjárványnak . A szakértők szerint visszatekintve - bár nem bírt semmiféle kötelező erővel - ez utóbbi bejelentés jelentette a kellő lélektani löketet ahhoz, hogy a kormányok valóban vészhelyzetet rendeljenek el.
Drasztikus lépésekre van szükség
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a szakemberek három nyomatékos javaslatot fogalmaztak meg. Először is a tehetős országoknak, amelyek kellő oltóanyag-tartalékkal rendelkeznek, szeptemberig egymilliárd adagot kell 92 szegény ország rendelkezésére bocsájtaniuk. Másodszor a gyógyszeripari cégeknek önként több szabadalmi használati engedélyt kell átengedniük a vakcinagyártás felgyorsítására. Amennyiben három hónapon belül ettől nem növekszik a legyártott mennyiség, fel kell függeszteni a szabadalmi engedélyeket. Harmadszor pedig a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) haladéktalanul biztosítania kell a hiányzó 19 milliárd dollár 60 százalékát a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására létrehozott, ACT-Accelerator nevű ENSZ-program részére.
Ezért lenne jó egy globális megfigyelőrendszer
A WHO tagállamai tavaly kérték fel a szakértői bizottságot Helen Clark új-zélandi és Ellen Johnson Sirleaf libériai volt miniszterelnökök vezetésével, hogy gyűjtsék össze a járvány elleni küzdelem tapasztalatait, és tegyenek javaslatokat, miként lehetne javítani a jelenlegi helyzeten. A szakértői testület a többi között egy, a globális egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozó tanács létrehozását javasolta, hogy felkészülhessenek az esetleges újabb pandémiákra. A testület tagjai az elképzelések szerint állam- és kormányfők lennének, akik a globális járványügyi előkészületekre összpontosítanának.
Felvetették egy globális megfigyelőrendszer kialakítását is a WHO-nál, ami szükség esetén haladéktalanul, az érintett államokkal történő egyeztetés nélkül riadót fújhatna a fertőző betegségek felbukkanásakor. A WHO-t egyebek között olyan vádak érték, hogy a világjárvány elején túlságosan Kínára hagyatkozott, Peking viszont a veszélyt megpróbálta elbagatellizálni, jelentéktelennek feltüntetni.
A szakértők kiemelték, hogy az oltóanyagok és gyógyszerek kifejlesztésénél ahelyett, hogy a piaci szereplőkre hagyatkoznak, mint eddig, a jövőben olyan program kell, amely globális javakat alkot, s ezekhez minden állam hozzáférést kap. A szakemberek egy járványügyi pénzalap létrehozását is szorgalmazzák, amely évente öttől tízmilliárd dollárig terjedő összeget gyűjtene be, előkészületeket téve egy esetlegesen felbukkanó újabb járvány megakadályozására. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közölte, hogy meg fogja vitatni a bizottság megállapításait és javaslatait a szervezet 194 tagállamával.
Hamarosan döntést hoz az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a jelenleg folyamatos felülvizsgálat alatt álló négy koronavírus-vakcina európai uniós ideiglenes használatára vonatkozó ajánlásáról. Mutatjuk, mely vakcinákról döntenek most. Részletek korábbi cikkünkben .
