A higiénia az egyik legegyszerűbb módszer arra, hogy elkerüljük a fertőző betegségeket, ám a jelentőségét mégis csak az elmúlt évszázadokban fedezték fel. Korábban a fertőzések nagy részét éppen a rossz higiéniás körülmények okozták (vagy tovább rontották a beteg állapotát): szinte mindenki ismeri Semmelweis Ignác történetét, aki rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgáltak. A klórmeszes kézmosás azonban jelentősen csökkentette a gyermekágyi lázas esetek előfordulását, így rengeteg asszony életét megmenthették.
Hogyan működik a higiénia?
A fertőtlenítés és higiénia "logikája meglehetősen egyszerű: a fertőzések terjedését legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy valahol megszakítjuk a kórokozók átadását. Azaz, tudnunk kell, hogy hol telepedhetnek meg a fertőző betegségeket okozó mikrobák, milyen körülmények kedveznek nekik, illetve, hogy hogyan kerülhetnek be ezek a szervezetünkbe. A legfőbb "mikrobatanyák" közé tartoznak maguk az emberek - hiszen több milliárdnyi mikroba lehet a bőrünkön, ruházatunkon, nyálunkban, székletünkben -, az élelmiszerek és a víz, az állatok, a gyakran vagy sok ember által használt tárgyak, a háztartási felületek. Meglepő módon, a legfertőzöttebb tárgyak közé tartoznak a takarításhoz használt kendők, szivacsok, de rengeteg mikroba lehet például a mobiltelefonunkon! Ha ezeket a kórokozó-telepeket rendszeresen megtisztítjuk, megakadályozzuk, hogy a mikrobák megtelepedjenek, elszaporodjanak rajtuk, akkor jó esélyünk lehet arra, hogy ezek nem okoznak betegségeket. Az élelmiszerek és a víz esetében különösen fontos a higiéniás szabályok betartása: jó néhány kórokozó tenyészik ugyanis az ivóvízben és az élelmiszerekben, melyeket, ha elfogyasztunk, hányással, hasmenéssel járó betegségeket okozhatnak. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a víz, melyet megiszunk vagy amivel főzünk, elég tiszta-e, inkább forraljuk fel!
A kézmosás fontossága
A kezünkön rengeteg kórokozó telepedhet meg és ezeket ráadásul elég könnyen "utaztathatjuk" is: megfogunk valamit, majd az arcunkhoz, orrunkhoz, szánkhoz érünk - és máris bejuttatjuk a mikrobát a szervezetünkbe! Éppen ezért a kézmosás elengedhetetlen például a hasmenéssel járó betegségek megelőzésében.
Mégis, milyen a tökéletes kézmosás? Mindenképpen használjunk szappant, hiszen a tiszta víz önmagában nem távolít el minden szennyeződést és zsiradékot. Próbáljunk meg a langyos vagy testmeleg víznél valamivel melegebbet használni - a testmeleg ugyanis kedvez a mikrobáknak. Kézmosás után használjunk törülközőt - javasolják szakértők - mert a vízöblítés önmagában nem mindig elegendő ahhoz, hogy minden maradványt eltávolítsunk a kezünkről.
Ha nincs lehetőségünk vizes-szappanos kézmosásra, akkor az alkoholtartalmú kézfertőtlenítők is igen hatékonyak lehetnek! Azonban nem szabad csak ezekre hagyatkozni: a kézfertőtlenítők ugyanis nem minden kórokozó-típust távolítanak el maradéktalanul. Ha különösen veszélyeztetett helyzetben vagyunk (például fertőző betegeket ápolunk vagy gyengébb az immunrendszerünk), érdemes lehet a két módszert kombinálni.
Az egészségügyi higiénia jelentősége
Ha az egyszerű kézmosáson már túlestünk, akkor érdemes még egy kicsit többet tenni az egészségünk érdekében. Az orvosi, egészségügyi higiénia bizonyos részeit szigorú előírások, sőt törvények szabályozzák, másokat csak a szokás diktál. Míg néhány intézkedést inkább csak a szakemberek használnak, van néhány olyan is, melyeket mi magunknak is érdemes követni.
Az egészségügyi szakemberek szerint a fertőző betegségek terjedésének megállításához szükséges például a fertőzött személy elkülönítése (karantén), a fertőzött személlyel érintkező használati tárgyak fertőtlenítése, az orvosi eszközök sterilizálása, illetve az egészségügyi hulladék megfelelő eltávolítása vagy megsemmisítése. A kórházakban, rendelőkben megszokott látvány a köpeny, a gumikesztyű és az arcmaszk - ezek is segíthetnek abban, hogy a fertőzések ne terjedhessenek el.
Ezek közül a mindennapi életben is alkalmazunk vagy alkalmazhatunk néhányat. A fertőző beteget nem szabad közösségbe engedni - ezt a kisgyermekes szülők jól tudják, ám azoknak is érdemes követni ezt a szabályt, akinek a családjában még nincs gyerek. Bár a kicsik általában hajlamosabbak a fertőzésekre, a felnőttek között is lehetnek olyanok, akiknek gyengébb az immunrendszere. A munkahelyünkre bemenni fertőző betegen nemcsak egészségügyileg kockázatos, de udvariatlanság is! A családtagjainkat pedig csökkentsük az érintkezést.
Segíthet megelőzni a fertőzéseket, ha a beteg használati tárgyait, evőeszközeit, ágyneműjét és törülközőjét gyakrabban cseréljük, és forró (esetleg fertőtlenítőszeres) vízben kimossuk vagy kifőzzük. Ezeket a tárgyakat más lehetőleg ne használja!
Ha egészségesként súlyos fertőző betegről gondoskodunk, akkor érdemes beszerezni néhány egyszer használatos arcmaszkot és gumikesztyűt. Ezeket akkor is használhatjuk, ha sokat vagyunk emberek között és tudjuk magunkról, hogy gyengébb az immunrendszerünk. A táskánkban, autónkban tartsunk magunknál víz nélkül is használható kézfertőtlenítő zselét, ez igen jó szolgálatot tejet például utazás közben.
