A karantén így vált be a járványoknál

Nem a koronavírus az első olyan betegség, amelynek terjedését karanténnal próbálták megállítani. A 15. században a pestis terjedését is ilyen módszerrel lassították, de a fertőzöttek elkülönítéséről már a Biblia is írt.

Az emberiség történetében eddig példátlan méretű karanténzónákat jelölt ki a kínai hatóság, miután az új típusú koronavírus megállíthatatlannak tűnő terjedésbe kezdett. A lakosság szabad mozgását nemcsak itt, de a legnagyobb európai gócpontnak számító észak-olasz régióban is korlátozták annak érdekében, hogy legalább lassítani tudják a kórokozó továbbadását. A karantén az egyik leggyakoribb járványügyi intézkedés, és egyáltalán nem új keletű: több-kevesebb sikerrel már évszázadok óta alkalmazzák.

Koronavírus: "A halálra gondolok" Az új koronavírus-járvány gócpontjának tartott Vuhanban január 23-án rendeltek el karantént, hogy ezzel is megelőzzék afertőzéstovábbterjedését. De hogyan telnek azóta a mindennapok az ott maradtak számára? Egy 29 éves szociális munkás elmeséli - kattintson!

Karantén évszázadokkal a koronavírus előtt

A mai értelemben vett karantént első alkalommal a 15. században alkalmazott Velence. Európa és Ázsia lakosságát azokban az évtizedekben a fekete halálként ismert bubópestis tizedelte. A kór még 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A kereskedővárosban már ekkor terveztek valamiféle vesztegzárat az érintett régiókból érkezők elkülönítésére, ez hivatalosan 1448-ban valósult meg. A hatóságok ekkor hozták meg az első olyan intézkedést, mely szerint a pestis sújtotta területekről érkezőknek 40 napot kell elkülönítve, egy lezárt épületben tölteniük. Ha a tünetek nem jelentkeztek náluk, szabad mozgást biztosítottak számukra.

A vírushordozók izolációjával azonban már évezredekkel a fekete halál előtt is próbálkoztak. Az Ószövetségben Mózes harmadik könyve egy egész fejezetben foglalkozik azzal, hogy a lepra jeleit mutató embereket hogyan különítsék el. A betegség első jeleire az érintett személyeket elzárták és a zsidó papi törzs egy tagjának, az egyik kohanitának a feladata volt, hogy hetente átvizsgálja rajtuk a lepra jeleit. A járványok működését először az ókori görög orvos, Hippokratész jegyezte le, aki irataiban már felhívta a figyelmet arra, hogy a betegeket minden esetben el kell szigetelni az egészséges emberektől.

A betegségek terjedését régóta karanténnal próbálják lassítani. Fotó: Getty Images
A betegségek terjedését régóta karanténnal próbálják lassítani. Fotó: Getty Images

Az urbanizáció és a közegészségügyi szabályozások miatt a 18. század végére már gyakorlott intézkedéssé vált járvány idején a karantén. A sárgaláz, a kolera és a himlő ekkor már visszatérő problémát jelentett az Egyesült Államokban, ahol a szövetségi kormány időnként települések lezárása mellett döntött. Nagy változást az első világháború végeztével a világon végigsöprő spanyolnátha hozott, amely a H1N1 vírus okozta influenzajárvány volt. Ez Európa-szerte annyi embert fertőzött meg, hogy bizonyos helyeken már nem is a beteg, hanem az egészséges embereket különítették el. A betegséget alig három év alatt világszerte nagyjából 500 millió ember kapta el, a halálos áldozatok számát pedig 50 millióra becsülik.

Persze a karantén bevezetése minden esetben emberi jogi kérdéseket vethet fel, hiszen a vesztegzár alatt tartott emberek mozgását hatóságilag korlátozzák, illetve az egészségét is veszélyeztetik azzal, hogy fertőzöttek csoportjával zárják össze. Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint ugyanakkor a karantén felállítása járvány idején indokolt lehet a betegség terjedésének lassításához, az intézkedésnek azonban sosem szabad felülírnia a nemzetközi emberi jogok alapszabályait.

Forrás: The Guardian

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +37 °C
Minimum: +14, +22 °C

Nyugaton és északon lehet több a felhő, ott kis eséllyel zápor vagy zivatar is lehet, máshol viszont folytatódik a napos, száraz idő tikkasztó meleggel. Élénk délkeleti szél mellett 32, 37 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Kedden a hőség veszi igénybe a szervezetet. Az alvásproblémák mellett a fáradékonyság és a nyűgösség is nagyon gyakori. A szívbetegeket és az időseket különösen nagy terhelés éri, nekik mindenféle megerőltetés kerülendő! Sokan fejfájást is tapasztalhatnak. A déli órákban fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye, a tűző nap kerülendő! Fontos a rendszeres folyadékpótlás! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)