A makkot fedő, hátrahúzható bőrt fitymának nevezzük. Születéskor ez "csak" egy bőrkettőzet, mely újszülött fiúkban az esetek 98%-ban sejtesen tapad a makkhoz. Ugyanakkor ez a kis bőrdarab kb. 3 millió sejtet, (kiterített állapotban) 4 méternyi ideget, 50 idegvégződést, 100 mirigyet és 1 méter hosszú eret tartalmaz. Hivatott a pénisz legérzékenyebb makki részének fedésére, és szerepet játszik szexuális aktus közben a pénisz hüvelyen belüli szabad mozgásának elősegítésében.
A mérete és viszonylag kisfokú jelentősége ellenére, urológusok és bőrgyógyászok számára gyakran okozhat komoly gondot és fejtörést az eltávolítása, vagy megbetegedése esetén a gyógyítása.
A méhen belüli élet 12 hetében még csak egy, a hímvessző hátsó oldalán lévő sejtszaporulat látható, mely hátulról előrefelé növekedve, az 5. hónapban már az egész makkot körülveszi és befedi. Különböző tanulmányok szerint 6 hónapos korig csak 20%-ban, míg 1 éves korig már 80%-ban visszahúzható. További felmérések alapján említem, hogy 6 és 17 éves kor között a 8%-ban hátra nem húzható fityma aránya 1%-ra csökken.
A fitymaszűkületet latinul phimosisnak hívjuk. Ez az esetek egy részében veleszületett rendellenesség, de lehet szerzett is, mely az élet bármely szakaszában kialakulhat. - Veleszületett fitymaszűkületről akkor beszélünk, amikor a fityma sohasem volt visszahúzható a makkról. Súlyosabb esetben vizeléskor a fitymazsák zsákszerűen felfújódik, mert a fitymán lévő nyílás nem elegendő a vizelet azonnali kiürítésére. Ilyen esetben műtéti megoldás javasolt a fityma sebészi eltávolítására. Ugyanakkor szó sincs arról, hogy mindenkinek, akinek születésekor, vagy később sem húzható hátra a fitymája, phimosisban szenvedne. Fontos elkülöníteni a fityma sejtes letapadását, melyet latinul adhaesio cellularisnak hívunk. Ekkor normális élettani folyamatról van szó.
Gyakran látható ilyen gyermekeknél a fitymazsákon áttűnő fehéres-sárgás (pattanásra, vagy zsírcsomóra is emlékeztető) képlet, mely az esetek döntő többségében ártalmatlan, elhalt laphám szaporulat. Gondot akkor okoz, ha befertőződik, és ekkor fájdalmas, gennyes gyulladást hozhat létre a fitymazsákban. Ezért megszokott gyakorlat, hogy javasoljuk a gyermekek fitymájának hátrahúzását kb. 2 éves kor körül. Amennyiben ez elmarad, később is, bármely életkorban véghezvihető.
Gyakran fordulnak hozzám betegek hasonló panasszal serdülőkorban. Nem tudják, mit tegyenek, és némelyek azt gondolják, hogy egyedül állnak a problémájukkal. Szó sincs erről. Ahogy korábban is említettem: bármely korban előforduló betegségről van szó. Meg kell különböztetnünk két csoportot. Az egyikben a születésük óta fennálló fitymaszűkületben, míg a másikban a "szerzett" fitymaszűkületben szenvedők állnak. Ez utóbbit gyakran iskoláskor kezdetekor látjuk, és a korábban könnyen hátrahúzható fityma hegesedő beszűküléséről van szó. Ezt egy, kialakulását tekintve, nem ismert bőrbetegség okozza. Tekintettel arra, hogy egyelőre ennek gyógyszeres kezelése nem megoldott, a fityma műtéti eltávolítása javasolt. A fityma szűkületének fennállása esetén serdülőkorban szintén a műtéti beavatkozás javasolt. Ennek indokoltságáról urológus szakorvos dönt. Van lehetőség arra, hogy megpróbálkozzanak ezen fiatalok a fityma szteroidos kenőcsös kezelésével, melyet naponta 2-szer kell felvinni az érintett területre. Az ezen kezeléssel szerzett eredményeink nem túl jók, de meg lehet próbálni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: