Bár a globális trend az, hogy csökken a fiúcsecsemők hányada, akadnak kivételek is: a délkelet-ázsiai régióban a nemek aránya a férfiak javára tolódott el. Sokan ezt biztonságpolitikai szempontból aggályosnak vélik: egyre több egyedülálló férfi háborús veszélyt jelent.
Talányos folyamatra lettek figyelmesek az utóbbi időben a demográfusok: a fejlett világban egyre több lány jön világra, a fiúmagzatok aránya jelentős mértékben csökken. A fiúk aránya jó ötven éve immár stabilan csökken, a tudósok azonban egyelőre nem találják az okot és a magyarázatot.
140 ezer fiú hiányzik
Az Egyesült Államokban 1970 óta közel 140 ezerrel kevesebb fiú született, mint ahogy arra a statisztikák alapján számítani lehet. Japánban ez a szám a 130 ezerhez közelít, de Európában is hasonló jelenséget figyeltek meg a demográfusok, amiből sokan azt a következtetést vonják le, hogy az erősebbnek kikiáltott nem talán mégsem az erősebb nem. Egyes tudósok ugyanis azt feltételezik, hogy a fiúmagzatok sokkal érzékenyebbek az anyát ért külső hatásokra.
Steve Jones, londoni genetikus például azt hangsúlyozta a Die Welt című német napilapnak nyilatkozva, hogy válságos időkben sokkal kevesebb fiúgyerek születik, mint amennyi lány. "Ha egy anya tartósan stresszes állapotba van, ha komoly bánat éri, vagy ha létbizonytalanság veszi körül, akkor a fiúkat körülvevő magzatburkot sokkal könnyebben éri károsodás, mint a lányokét." Japánban például az 1998-as kobei földrengést követően közel 1,5 százalékkal kevesebb fiúgyerek jött világra, mint az azt megelőző évben.
Más kutatások arra világítottak rá, hogy fémekkel, mérgező anyagokkal vagy éppen oldószerekkel dolgozó férfiak kevesebb fiúgyermeket nemzenek, mint egészséges körülmények között dolgozó társaik. "Az Y-kromoszóma hordózói genetikusan állnak nehezebben ellen a külső, kedvezőtlen körülmények okozta hatásoknak" - nyilatkozta Jones a német napilapnak.
Másutt viszont 80 millió nő
A fiúgyerekek születési arányszámának visszaesésével sem egyenlítődött ki azonban a fejlett világban a nemek közti születési arány: a természetes megoszlás azt mutatja, hogy nagyjából 105 fiúgyerek jut minden 100 lány csecsemőre.
A mesterséges beavatkozás azonban felborítja a trendeket: Délkelet-Ázsia egyes országaiban például a szelektív abortusz olyan méreteket öltött, hogy a tudósok becslése szerint már most csaknem 80 millió nő "hiányzik" ebből a régióból.
A kínai, indiai, pakisztáni, tajvani vagy dél-koreai születési adatok ráadásul arra utalnak, hogy a világtrenddel ellentétes folyamat a közeljövőben sem áll helyre. A kínai születésszabályozási politikának, illetve a férfiember értékességét valló hagyományos nézeteknek köszönhetően Kínában és Indiában minden 100 lánygyermekre 112 fiúgyermek jut, de Malajziában és Szingapúrban is túl vannak az egészséges 100:106-os arányon. Sőt, India gazdaságilag fejlettebb régióiban és Kína Hubei provinciájában az sem ritka, hogy 12 0-1 30 fiú jut 100 lányra.
Háború, prostitúció, nőkereskedelem
A Foreign Policy című külpolitikai szaklap elemzője nemrégiben nem éppen derűs képet festett az érintett ázsiai országok jövőjéről: a cikk szerzője szerint több millió frusztrált, egyedül élő férfi egyet jelent a háborúskodás kiújulásával, illetve a prostitúció valamint a nőkereskedelem ugrásszerű növekedésével a régióban. Nem véletlen, hogy egyre többet hallunk az ázsiai szervezett nőkereskedelemről és a prostitúció növekedéséről. A feleségközvetítő cégek jó pénzért külföldről vagy India más régióiból szállítják a potenciális arákat, ám a jelenség humánus volta mellett az is kétséges, hogy hosszabb távon az üzleti szemlélet megoldja-e a problémákat.
Kínában szintén felfigyeltek a jelenségre: a demográfusok szerint 2020-ra a fejlődő országban közel 40 millió fiatalember lesz pár nélkül. Többek között ennek hatására törölték el 2001-ben a kínai büntető törvénykönyvből a homoszexualitásért járó büntetést, Sanghaj pedig a növekvő nemi aránytalanságok miatt már most verseng San Franciscóval az azonos nemű szerelmesek központjának címéért. Mindemellett a kínai hatóságok a tengődő férfiakban természetesen potenciális rendszerellenes erőt is látnak, nem véletlen, hogy a népesedési politika felülvizsgálatára irányuló törekvések figyelhetők meg a kommunista vezetés politikájában.
Mindazonáltal a világtrenddel ellentétes jelenség következményei valóban adhatnak okot aggodalomra: vajon miként fog viselkedni több százmillió frusztrált kínai, indiai és vietnami férfi, ha a tendencia nem fordul meg? Miként és hol vezetik le felesleges energiájukat? A kérdés egyelőre nyitott, bár sokat sejtető válaszok már most is születnek.
Pálinkás Károly
NGO
(2007.10.15. 10:40)
