Kutatásaik során dr. Nagy Attila és munkatársai migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták az Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (SZTE ÁOK) Élettani Intézet Szenzomotoros Kutató Laboratóriumában. Mint azt az egyetem közleménye írja , a szegedi kutatócsapat egy eredetileg amerikai, de saját maguk által továbbfejlesztett teszt segítségével mérték fel a felnőtt és gyermek csoportok tanulási képességeit. Eredményeik alapján kimutatták, hogy - összehasonlítva a kontrollcsoport egészséges tagjaival - a migrénes felnőttek tanulási teljesítménye rosszabbnak bizonyult mind a betanulási, mind a tesztfázis során.
Ellentétben ugyanakkor a felnőttekkel, migrénes gyermekeknél nem találtak hasonló romlást a tanulási funkciókban. Ez új aspektusba helyezheti a migrént mint betegséget, ugyanis arra utal, hogy a kognitív funkciók romlása nem szerves része, illetve velejáró következménye a betegségnek, hanem valószínűleg a betegség előrehaladtával alakul ki csupán. A kutatásban részt vevő felnőtt betegeket a Bács-Kiskun Megyei Kórház és az SZTE ÁOK Oktató Kórházának Neurológiai és Stroke Osztálya betegei közül választották ki, míg a migrénes gyermekek az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikájáról érkeztek.
Címlapon a szegedi kutatók tanulmánya
A kutatás nyomán megjelent tanulmány egyik ábráját címlapon közölte a fejfájáskutatás vezető folyóirata, a Cephalalgia legutóbbi, 2021 februári száma . Dr. Nagy Attila ezzel kapcsolatban elmondta, meglepte a megkeresés, de nagy megtiszteltetésnek tartja a lehetőséget.
"Nagyszerű érzés volt címlapra kerülni. Dr. Braunitzer Gáborral 15 évvel ezelőtt kezdtük el a migrén kutatását. Ő szintén döntő szerepet játszik a tanulmány létrejöttében. Eddigi tudományos kutatói munkásságom eredményeképpen mintegy 50 eredeti, angol nyelvű tudományos munkában szerepel a nevem, többnyire Q1/D1-es (a legmagasabban rangsorolt, leginkább elismert - a szerk.) folyóiratokban, első vagy utolsó szerzőként. Voltak közöttük számomra kedvesebbek, kevésbé nagyra tartott, jobb és rosszabb művek is, melyekben esetenként szebbnél szebb és néha egy kicsit semmitmondó ábrákkal jelentek meg. Azonban ez az első eset, hogy a címlapra került a közleményünk egyik ábrája" - árulta el a szegedi kutató.
