A migrén olyan állapot, amely erős, lüktető fejfájást okoz, általában a fej egyik oldalán, terhelésre pedig rosszabbodik. A fejfájás gyakran más tünetekkel is jár, mint például hányinger, fény- és hangérzékenység, valamint hányás. A panaszokat megelőzheti úgynevezett aura is, ami a leggyakrabban egyfajta látászavar. Ezek olyan érzékszervi tünetek, például villogó fények, amelyek a fejfájás előtt vagy alatt jelentkeznek. Világszerte több mint 1 milliárd ember szenved migrénes fejfájástól. A panasz a nők körében gyakoribb, az érintettek kétharmada közülük kerül ki.
A migrén pontos okát nem ismerjük, a vezető tudományos magyarázat szerint egy neurovaszkuláris állapotról van szó, amely a fejben lévő erek és az agy közötti megváltozott kölcsönhatás következménye . Jelenleg az is vitatott, hogy a migrén e két fő altípusának - aurával (MA) vagy aura nélkül (MO) - milyen genetikai háttere van. Noha a migrén tüneteinek enyhítésére, illetve megelőzésére rendelkezésre állnak gyógyszerek, ezek azonban messze nem tökéletesek és nem is mindenkinél működnek.
Genetikai kapcsolódást figyeltek meg
A mostani kutatásban több mint 100 ezer ember genomját vizsgálták, és arra jutottak, hogy a migrén két típusa - aurával vagy aura nélkül - genetikailag elkülönül egymástól, de bizonyos genetikai jellemzőik is közösek. A finn tudósok szerint ez megnyithatja az utat a migrén tüneteit célzó, hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztéséhez. A tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg, és a Medical News Today szemlézte .
A kutatásban 102 ezer migrénben szenvedő és 771 ezer egészséges ember genomját elemezték. Azonosítottak 123 olyan genetikai régiót, vagyis lókuszpontot, amely összefüggésbe hozható a betegséggel. Mivel ebből 86 korábban ismeretlen volt, az eredmény az ismert genetikai kockázati tényezők megháromszorozódását jelenti. Három genetikai lókusz az aura nélküli, kettő az aurás migrénhez, és kilenc mindkettőhöz kapcsolódott. A kutatók reményei szerint a friss genetikai adatok segíthetnek olyan gyógyszercélpontok azonosításában, amelyekkel bizonyos tünetek - például az aurás migrén - enyhíthetők, és amelyre jelenleg nincs megfelelő kezelés.
Dr. Heidi Hautakangas, a Helsinki Egyetem finnországi Molekuláris Orvostudományi Intézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint, a kutatás esélyt ad a célzottabb, személyre szabott farmakológiai eljárások kifejlesztésére. Hozzátette: ugyanakkor további nagymintás vizsgálatok szükségesek a migrén genetikájának jobb megértéséhez, különös tekintettel az aurás migrénre.
