A szem védőszervei a szemhéjak és a pillaszőrök, bár tágabb értelemben ide tartozik a szemüreg csontos fala, a könny, a könnyszervek és a kötőhártya is.
A szemhéjak funkciója a szem tisztán, nedvesen, kellő hőmérsékleten tartása. Ezt pislogással és a szemrés zárásával biztosítja. A szemrés záródását váltja ki (reflexes úton) a túl erős fény, a szaruhártya kiszáradása vagy mechanikai irritációja, a szempillák hajlítása, a látótérbe hirtelen bekerült, szemhez közelítő tárgy.
A szemhéj legbelső, szem felőli rétegét a kötőhártya alkotja. Önállóan soha nem betegszik meg, egyidejűleg a szemgolyót fedő, ún. bulbaris kötőhártya is érintett.
Belülről kifelé haladva a szemhéj következő rétege a pillaváz (tarsus). A tarsus tömött rostos, kagylószerű lemez, ez adja a szemhéj stabilitását, határozza meg az alakját. Elülső felszínén tapad a szemhéjemelő izom, amely éber állapotban felemelve tartja a felső szemhéjat.
A pillavázban rögzülnek a pillaszőrök és a szemhéjak valódi, ill. módosult faggyúmirigyei.
Leggyakrabban ezen mirigyek gyulladásával találkozunk, ez a mindenki által ismert, köznapi nevén árpának nevezett elváltozás. A heveny gyulladást közönséges árpának, a krónikust jégárpának nevezzük. Ilyenkor a szemhéj széli része megduzzad, a szemhéjbőr körülírtan vörös, tapintáskor kifejezetten nyomásérzékeny. Kezeletlen esetben a gyulladás egyre körülírtabb lesz, beolvadás után a genny a bőr vagy a kötőhártya felé tör. Meleg borogatással vagy párakötéssel a kiürülés meggyorsítható. A jégárpa a felszínből előemelkedő, kerekded fájdalmatlan csomó, amely fölött a bőr eltolható, környezetével egyező színű. Felszívódásra, spontán kiürülésre kevéssé hajlamos, gyakran műtéttel kell eltávolítani.
A pillaszőrök hibás állása is gyakran okoz panaszt. A szem felé irányulók heves, kínzó szúró érzést, horzsolást okoznak, elhanyagolt esetben gennyes szaruhártya-gyulladás alakulhat ki. A hibásan nőtt pilla eltávolítása a megoldás, de a rendellenesség kiújulásra hajlamos.
A pillák rendellenessége a veleszületett vagy szerzett pigmenthiány, amikor a pillákból hiányzik vagy eltűnik a pigment. Bőrbetegségek, vitaminhiány részjelensége lehet a pillák kihullása, fejlődési rendellenesség kapcsán rendszerint más szemhéjeltérésekkel együttesen kettős pillasort láthatunk. A szemhéj szélére lokalizálódó gyulladásokat fertőzés, mechanikai irritáció, nem megfelelő személyi higiéné egyaránt kiválthatja.
Gyakoriságuk diabéteszben növekszik. Makacs, nem gyógyuló esetben gondolkodni kell rejtett fénytörési hibára is!
A következő réteget egy körkörös izomlemez alkotja. Belső rostjai a szemhéj könnyed zárásánál (pislogáskor) húzódnak össze, külső, szélesebb, gyűrű alakú része erős hunyorgáskor lép csak működésbe. Az izom görcse a szem fájdalmas állapotaiban állandósulhat. Beidegzési zavar esetén (leggyakrabban fáradásos tünetként) a szemhéjak rángása tapasztalható, mely teendőt nem igényel, pihenésre legtöbbször spontán szűnik.
A pajzsmirigy betegség kapcsán is észlelhető, a szemgolyók kidülledésével járó jellegzetes merev tekintet és tágabb szemrés.
Kezelése a belgyógyász, endokrinológus feladata. A szemrés elégtelen záródását (ezzel a szemgolyó egy részének fedetlenül maradását, szaruhártya-komplikációk lehetőségét) okozhatja arcidegbénulás vagy a szemhéj bőrének hegesedése is.
A felső szemhéj csüngése a szemhéjemelő izom tökéletlen működésének következménye. A lecsüngő szemhéj az arcnak bágyadt, álmos tekintetet ad, súlyosabb esetben a pupilla területét fedve kisebb-nagyobb látászavart okoz. Lehet veleszületett vagy szerzett, utóbbi esetben bénulás következtében, melynek oka trauma, gyulladás, keringési zavar, mérgezés egyaránt lehet. A szemhéjcsüngés műtéttel gyógyítható.
A szemhéj legkülső rétegét vékony, laza, környezeténél kissé erősebben pigmentált bőr alkotja. A szemhéj bőrének gyulladása a szemhéjak leggyakoribb betegsége. Oka lehet irritáció (napégés, erős hőhatás, maró anyagok, kozmetikai szerek, egyes helyileg adott gyógyszerek, rovarcsípés, stb.). A gyulladások egy része allergiás jellegű. A kiváltó szerek azonnali elhagyása, esetleg közömbösítése, kimosása alapvető. Helyileg hűtőkenőcs vagy gyulladásgátló hatású szerek jönnek szóba. Allergia esetén antiallergikumok, kalciumkészítmények szedése szükséges lehet.
Gennykeltő baktériumok okozzák a szemhéji tályogot, és az erysipelast (orbáncot). A fertőzés kapuja mindkét esetben apró, alig észrevehető szemhéji sérülés, horzsolás, rovarcsípés, de keletkezhet a környezet (elsősorban a szemgödör, arcüregek, arcbőr) gennyes folyamatainak ráterjedése révén is. Előbbi esetben a szemhéj hatalmasan megduzzad, keményen beszűrődik, nyomásérzékeny, utóbbinál élesen határolt, vörös, kemény beszűrődést látunk, mely fájdalmas, határa lángnyelvszerű. Mindkét betegség elesettséggel, rossz közérzettel, lázzal jár. Kezelése szemorvosi feladat, súlyos esetben kórházi kezelést igényelhet. Kevésbé súlyos, felületes, gennykeltők által okozott elváltozás az impetigo (ótvar), amely elhanyagolt esetben a fenti kórképpé fajulhat. Gyermekeken különösen gyakori, de felnőtt korban is gyakran csatlakozik viszketéssel járó betegségekhez. Könnyen felismerhető a jellegzetes, mézsárga pörkkel fedett felületes hámhiányokról. A pörköket néha keskeny vérző udvar övezi. Legfontosabb a pörkök eltávolítása, a visszamaradt nedvező terület fertőtlenítése, antiszeptikus kenőccsel való kezelése.
Rendkívül fájdalmas, nehezen gyógyuló, nem egy esetben a szemgolyó érintettségével, látáskárosodással járó betegség az övsömör szemre-szemkörnyékre lokalizálódó formája, a herpes zoster ophthalmicus. Kórokozója a Varicella zoster vírus. Az orrgyök, az alsó és felső szemhéj, a homlok és a hajas fejbőr is érintett. A bőrelváltozás sohasem haladja meg az arc középvonalát. A bőrön gombostűfejnyi, de egymással összefolyó, víztiszta bennékű hólyagocskák vannak, égető fájdalom, feszülésérzés, könnyezés, fénykerülés kíséretében. Környezetében a bőr vörös, duzzadt. Lefolyása után évekig is elhúzódó neuralgiás fájdalom maradhat vissza. Kezelése szakorvosi feladat, gyanú esetén a szem érintettségét feltétlenül vizsgálni kell!
Az állati élősködők okozta bőrbetegségek közül megemlítendő a pediculosis (tetvesség). A lapostetű, ritkábban fejtetű okozza. A rovar petéi (a serkék) a szempillákon tapadnak. Erős viszketéssel, vérbőséggel, égő fájdalommal, másodlagosan kialakuló kötőhártya-gyulladással jár. Gyermekeken gyakrabban fordul elő, különösen rossz higiénés körülmények között.
A szemhéjakban a vékony bőr és a bőr alatti kötőszövet laza szerkezete miatt könnyen keletkezik ödéma (vizenyő). Leggyakrabban a szemhéj gyulladásához kapcsolódik, de okozhatja allergia vagy általános betegség (vesebetegség, vérszegénység, mérgezések, hormonális zavarok) is.
A szemhéjak jó vérellátásával magyarázható, hogy könnyen keletkeznek ezen a területen vérzések. Sérülés, tompa ütés, erőteljesebb dörzsölés után véraláfutás jön létre. A kiváltó ágens nélkül, spontán kialakuló véraláfutások vitaminhiány vagy véralvadást gátló gyógyszerek túladagolása következtében jönnek létre. Erős ütés után, ha a rostacsont törése áll fenn, a csont üregeiből levegő jut a szemhéjbőr alá, párnaszerűen felemelve azt. A bőr ilyenkor nyomásra serceg. Ilyen esetben tilos orrot fújni!
A szemhéjak hibás állásán a szemhéj befelé vagy kifelé fordulását értjük. Megoldása mindkét esetnek műtéti. Máig használt műtéti megoldások fűződnek magyar szemészek (Imre, Blaskovics) nevéhez.
A szemhéj daganatai jó- és rosszindulatúak lehetnek.
A leggyakrabban előforduló jóindulatú elváltozás a főleg idősebb korban látható sárga, laposan kiemelkedő, egyenetlen felszínű, koleszterinkristályokat felhalmozó sejtekből álló plakk (folt). Teljesen ártalmatlan. Hátterében koleszterin-anyagcserezavar állhat. Ugyancsak jóindulatú elváltozások a különböző szemölcsök is. A szemhéjból rosszindulatú daganatok is kiindulhatnak, melyek megítélése és kezelése szemész és onkológus közös feladata.
A daganatok gyógyítása műtéti. A daganat eltávolítása során keletkező hiányt plasztikával kell pótolni. IX. évf. 3. szám
