Napjaink legtöbb betegségéhez hasonlóan a migrén is egyre gyakoribb. Noha még mindig nem sikerült megérteni a kínzó fejfájás teljes folyamatát, valamennyire tisztában vagyunk az alapokkal, így a kezelésével is.
A migrénnek két összetevője van. Az egyik fázis során a fejbe és az agyba tartó erek görcsbe rándulnak. Ez okozza az úgynevezett aurát, amely számos migrénes roham velejárója, s leginkább vizuális neurológiai tünetekkel jár. Általában a központi látás elhomályosodásával kezdődik, amit villódzó fények, színes cikkcakkos vonalak látványa követ, majd kiesnek a látótér egyes területei - szcintillációs (szikrázó) szkotóma - mindez pedig akár féloldali (átmeneti) vakságig fokozódhat. Végül a tünetek lassan kikerülnek a látótérből, és eltűnnek.
Az aura alatt előfordulhat hirtelen gyengeség, az arc, a nyelv és a végtagok zsibbadása, beszédnehézségek léphetnek fel, szédülés és egyensúlyzavar állhat fenn. Mindezek összefügghetnek egy közeledő stroke-kal is, ám ezzel kapcsolatban még vizsgálatokat kellene végezni, legalább a kezdetekben, hogy kizárható legyen ennek az esélye. A másik fázis során ugyanezek az erek kitágulnak, és ez az, ami a fejfájást okozza. Mialatt a legmegsemmisítőbb tünetek jelentkeznek, az egyik legveszélyesebb következménnyel járhat. Néhány ember esetében ugyanis az erek olyan erősen húzódnak össze, hogy stroke-ot okoznak.
Leggyakoribb a látásvesztés, ilyenkor a látótér legalább fele kiesik. Az agytörzs funkciózavaraival együtt járó, ritka migrén-forma a basilaris migrén, amelynek során szédülés, egyensúlyzavar, kettőslátás és beszédzavar jelentkezik - mindegyik tünet képes állandósulni, ami a jövőben akár stroke-ot is okozhat.
Néhány betegnél szemizom-bénulásos migrén is kialakulhat, féloldali, szem körüli erős fájdalommal, kettőslátással, szemhéjcsüngéssel (ptózis). A szemmozgató idegek bénulása órákig, olykor hetekig is eltarthat. Néha, ezeket a fejgörcsöket koponyán belüli értágulatok (agyi aneurizma) okozzák, ezért mindenképp szükséges egy mágneses rezonanciás angiográfia (MRA) vizsgálat elvégzése. Végül, néhányan olyan migréntől szenvednek, amely nem vagy csak alig jár fejfájással, csupán az aura jelentkezik.
Ha szeretnénk elkerülni a krónikus migrént, az egyik legfontosabb, amit tehetünk, hogy tartózkodunk az összes olyan anyagoktól, amelyek ingerlés révén okoznak mérgezést (excitotoxicin). Ilyen a nátrium-glutamát (monosodium glutamate, MSG - húst vagy húskivonatot tartalmazó konzervek húsízének erősítésére használt ételízesítő), aszpartám (alacsony kalóriatartalmú édesítőszer), azaz a legtöbb adalékanyag a migrén főbb kiváltói. Ha tehetjük, növeljük meg jelentősen a magnézium-bevitelünket. Legyünk körültekintőek, mert hosszú időt vesz igénybe, míg a szájon át szedett magnézium a megfelelő szintre hozza a kimerített agyi szintet.
Továbbá, ha csak tehetjük, kerüljük a cukrot, különösen az üdítő italokat, helyette igyunk tisztított vagy ásványvizet. A riboflavin (B2-viamin) jelentősen csökkenti a migrénes rohamokat azáltal, hogy véd a mérgezés ellen. A gyulladáscsökkentő flavonoidok szintén nagyon fontosak, a legjobbak a kurkumin, a kvercetin, a citrusfélékből ismert heszperidin, az őszi margitvirág és a csalán. A halolajokból felszívódó DHA (omega-3 zsírsav, dokozahexaénsav) szintén csökkenti a gyulladást és a migrénes rohamot. S ne feledjük, hogy a migrén kezelésére felírt gyógyszerek gyakran nagyon veszélyesek, és növelhetik a stroke vagy a szívroham kockázatát.
