Mi adja az anyagok szagát?

A lehető legegyszerűbben fogalmazva: a szag valamilyen anyagból kipárolgás, kiválás útján a levegőbe jutó, majd a szaglóidegekre és az agyra ható, részecskék által keltett érzet. Pontosan tehát mit is érzünk?

A tárgyak, anyagok vagy éppen emberek illatát kémiai összetevők adják, vagyis olyan molekulák, melyek eléggé illékonyak ahhoz, hogy az orr felső részében található szaglóhámhoz eljussanak és ott a szaglóidegekben valamilyen reakciót válthassanak ki.

Aromaanyagokat találhatunk a gyümölcsökben, a virágokban, az illóolajokban, a fában, a fűszerekben, a bőrben és szinte minden tárgyban, anyagban, ami körülvesz minket - fontos kérdés, hogy hogyan kerülnek ezek "beléjük". Mivel minden, ami körülvesz minket, molekulákból áll össze, ezek közé "keveredhetnek" olyan kémiai vegyületek is, melyeket az emberi vagy állati orr kellemesnek vagy kellemetlennek ítél. A vegyületek hozzájárulhatnak a növények önvédő mechanizmusaihoz, az állatok jelzőrendszeréhez. A gázok, festékek és egyéb vegyszerek jellegzetes szaga utalhat maró vagy lúgos, esetleg mérgező hatásukra is. Szagok keletkezhetnek a kémiai reakciók során, például, amikor a gyümölcs megrohad vagy amikor a kovászos uborka fermentálódik , de akkor is, ha égni kezd a fa.

Az aromás vegyületeket elsősorban struktúra szerint csoportosítják a kémiával foglalkozó szakemberek. A vegyületek lehetnek többek között észterek, terpének, aldehidek, ketonok, alkoholok, thiolok. Vannak, melyek önmagukban is "illatosak", vagyis a tiszta vegyületnek is jellegzetes szaga van (ilyen például a geranil-acetát, melynek virágillata van, a linalool, mely fűszeres-virágos vagy éppen a kámfor, melynek neve egyben az illatát is jelöli).

Sok molekula nevével a hétköznapokban is találkozhatunk: tisztítószerek, kozmetikumok összetevői között ugyanis kötelező feltüntetni az illatanyagokat is. Ezek gyakran nem illatkeverékek (melyeket egyszerűen parfümként - fragrance - írnak), hanem "tiszta" illatok. A leggyakoribbak között van a limonene, mely citrusos illatot ad a termékeknek, vagy vanillin, mely vaníliássá teszi a kozmetikumokat.

Egy-egy jellegzetes illat több tíz, esetenként több száz aromás vegyület keverékéből áll össze. A zöld almában például 100-150, míg a kávéban közel 700 aromaanyag található . Általában néhány nagyobb mennyiségben van jelen, de sok illatot éppen azért nehéz mesterségesen lemásolni, utánozni, mert egy-egy fő aroma mellett még rengeteg egyéb, kisebb koncentrációban jelen lévő vegyület van bennük jelen.

Az illatanyagot adó vegyületek azonban nemcsak kellemesebbé teszik az életet. A szagoknak ugyanis komoly figyelmeztető ereje is van: ezek, különösen a szúrósabb illatok gyakran figyelmeztetnek a veszélyre. Ezért fordulhat elő, hogy az egyébként szagtalan, de mérgező gázokhoz illatanyagokat kevernek.

Köszönjük Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus segítségét a cikk elkészítésében!

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +30, +40 °C
Minimum: +16, +24 °C

Megnövekszik a felhőzet, de napos időszakok is lesznek. Egy hidegfront mentén délutántól nyugat felől egyre többfelé számíthatunk záporra, zivatarra. Keleten még marad a hőség. Megerősödik, helyenként viharossá fokozódk a délnyugati szél, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30, 40 fok között alakul. Pénteken eleinte a hőség jelenti az igénybevételt, majd egy érkező hidegfront miatt fokozódik a terhelés. Erős fejfájás, migrén jelentkezhet, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők és a szívbetegek állapota. A kinti programok során az esernyőkre is szükség lehet. A légszennyezettség közepes, kissé csökken. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: