A cigaretta füstje nyomot hagy a fogakon és az ínyen: sárgás elszíneződés, makacs lepedék, gyulladt íny, rossz lehelet – ezek mind gyakoriak a dohányosok körében.
A dohányzás bizonyítottan növeli az ínybetegségek kockázatát, amely fogvesztéshez is vezethet, valamint a szájüregi daganatok kialakulásának veszélye is lényegesen magasabb. Dohányos páciensek esetében a beavatkozások is kevésbé hatékonyak: a gyógyulás lassabb, az eredmények tartóssága rövidebb. Nem csoda, hogy a fogorvosok azonnal látják, ki az, aki rendszeresen rágyújt.
A szájüreg egészsége azonban nem csak esztétikai kérdés. A gyulladt fogíny például hatással lehet az egész szervezetre, növelve bizonyos betegségek kockázatát. A cigaretta tehát nem pusztán „elszínezi a fogakat”, hanem sokkal súlyosabb betegségeket is okozhat. Azonban nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány a felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért. A cigaretta égése során keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, azaz el sem kezdjük, vagy mihamarabb leszokunk róla. Már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökken a megbetegedések kockázata, ezért aki a leszokás mellett dönt, azt mindenben támogatni kell.
Sokan vannak azonban, akik az ismert kockázatok ellenére mégis tovább dohányoznak. Ők tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről. Léteznek ugyanis olyan technológiák, amelyek égés nélkül működnek, így használatuk során nem keletkezik sem füst, sem kátrány.
A füstmentes technológiák – mint a hevítéses technológia, az elektronikus cigaretta vagy a dohánymentes nikotinpárna – akár 70-95 százalékkal kevesebb káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a hagyományos cigaretta, azonban az egészségügyi hatás és a károsanyag-kitettség csökkenése közötti összefüggést még vizsgálják. Ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, illetve tartalmaznak nikotint, amely függőséget okoz, és számos káros hatása is ismert, így például emeli a vérnyomást, a szívfrekvenciát, és hatással lehet a reprodukciós képességre is, de nem felelős a daganatos betegségek kialakulásáért. Bár a füstmentes technológiák mögött évtizedes kutatások állnak, azonban a hosszú távú hatások megismerésére még további vizsgálatok szükségesek. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen dohány- vagy nikotintartalmú terméket.
A jó hír az, hogy a száj képes regenerálódni, de ehhez nekünk kell meghozni a helyes döntést. A dohányzás teljes elhagyása után a fogíny állapota javulhat, a kezelések hatékonyabbak lehetnek, és az általános szájhigiénia is könnyebben fenntartható, de a már károsodott fogak nem fognak meggyógyulni.
