-2° - +8°
Kettős front

Újabb vírusok miatt kell komolyan aggódnunk

Pár hete újabb halálos, agykárosító vírus ütötte fel a fejét: a Nipah-vírus Dél-Indiában ölt meg több mint egy tucatnyi embert. Járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a kórokozó ellen nincs védekezés.

A Henipa-vírusok alkotják az RNS-vírusok egyik nemzetségét a Paramyxoviridae családban. Ezeket a kórokozókat természetes körülmények között a gyümölcsevő denevérek (repülő rókák) és többfajta kistestű denevér hordozza. Az állatok nyálában, vizeletében, spermájában és székletében is fellelhető a vírus. A repülő emlősökben azonban a vírus nem okoz tüneteket. A Henipa-vírusokat hosszú genomok és a hordozógazdák széles skálája jellemzi. A WHO szerint a közelmúltban megjelenő zoonózist (állatról emberre átterjedő megbetegedést) okozó patogének, amelyek képesek a háziállatokat és az embereket is halálosan megfertőzni, aggodalomra adnak okot.

víruslabor
Munka a víruslaborban. A Henipa-vírusok globális fenyegetést jelentenek

A Henipa-vírusokat már a 90-es évek óta ismerik, de sokáig úgy vélték az orvosok, hogy csak az ausztráliai Brisbane-ben felfedezett Hendra-vírus és az 1999-ben Malajziában mintegy száz halálos áldozattal járó járvánnyal bemutatkozó Nipah-vírus áll rokonságban. 2009-ben viszont kiderült, hogy RNS-szekvenciájuk alapján további három patogén is filogenetikai kapcsolatban áll az ismert Henipa-vírusokkal: a Cedar-vírus (Ausztrália), a Mòjiāng-vírus (Kína) és a Kumasi-vírus (Ghana). Mivel Ausztráliában, Ázsiában és Afrikában is megtalálhatóak ezek a kórokozók, a Henipa-vírusok potenciális járványrégiói bárhol lehetnek a világon.

Trükkös gyilkosok

A Henipa-vírusoknak van egy nagy trükkjük, amely még veszélyesebbé teszi őket. Egy szokatlan eljárásról van szó, amelyet RNS-szerkesztésnek neveznek: ennek célja, hogy egyetlen génnel többféle fehérjét állítsanak elő. Ez a módszer valószínűleg megzavarja a megtámadott szervezet vírusellenes védekezőrendszerét.

Amiért a Henipa-vírusokról beszélnünk kell, az a Nipah-vírus dél-indiai megjelenése, ahol Kerala államban május 18-a óta 16 ismert halálesetet okozott. Afertőzéselső jelei közé tartozik a láz, a hidegrázás, az izomfájás és más különféle fájdalmak. Végül a vírus agyvelőgyulladást okoz, amely rohamokkal és fejfájással jár. Ha súlyos a gyulladás, a betegség kómába torkolhat. A betegség halálozási rátája brutálisan magas, 40 és 75 százalék közé esik. Akik túlélik a fertőzést, azok is maradandó károsodást szenvedhetnek, romlanak a kognitív képességeik, rohamok gyötrik őket, de beszámoltak a hallás és a látás romlásáról is.


A fertőzéshez elég annyi, hogy az emberek olyan gyümölcsöt fogyasszanak, amely érintkezésbe került a denevérek valamilyen testváladékával. De még nagyobb veszélyt jelent, hogy a sertések nagyon könnyen megfertőződnek, majd köhögésük és vizeletük vagy fekáliájuk révén megfertőzik az őket gondozó embereket. (A brisbane-i Hendra-vírus-fertőzések esetében például lovak voltak a közvetítők.) A betegeket ápolók vagy a családtagok is könnyen a fertőzés áldozatai lehetnek, ha nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek kizárják az érintkezést a testváladékokkal.

Nincs rá gyógyszer

A betegségre nincs speciális kezelés, a megelőzés a legfontosabb a védekezésben. Jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban olyan oltóanyag, amelyet emberek vagy állatok számára fejlesztettek volna ki. A kanadai járványügyi központ jelentése szerint a Nipah-vírust a hatóságok már a 2001. szeptember 11-i támadások után komolyan elkezdték tanulmányozni, a kórokozó ugyanis egyike lehet azoknak, amelyeket fel lehet használni bioterrorizmusra. A kormányok és a potenciális járványok elleni civilszervezeti munkát koordináló szövetség, a CEPI 25 millió dollárt helyezett kilátásba a Profectus BioSciences és az Emergent BioSolutions cégek számára, hogy felgyorsítsák a Nipah-vírus elleni védőoltás kifejlesztését.

Tudjuk, hogy vannak olyan mikroszkopikus lények (ráadásul talán nem is nevezhetőek élőnek), amelyek képesek elvenni az életünket a fennmaradásuk, szaporodásuk érdekében. Vajon mely vírusok a legvadabb ellenségeink? Részletek!

Indiában időközben bejelentették, hogy közel állnak hozzá, hogy a járványt megszűntnek nyilvánítsák. A fertőzést túlélő emberek azonban még mindig karanténban gyógyulnak, családjukkal pedig nem érintkezhetnek közvetlenül. Erre csak akkor kerülhet sor, ha e végső tesztsorozat teljes bizonyossággal megállapítja a vírusmentességüket. A WHO szerint a fertőzés lappangási ideje 4 és 14 nap közötti, de ismert olyan beteg is, akinél 45 napos volt az inkubációs időszak. A lappangási idő keralai átlaga 21 nap volt. Mivel az utolsó haláleset május 19-én volt, a hivatalos protokollnak megfelelően további 42 napot kell várni, hogy a veszély elmúltát hivatalosan is bejelenthessék június végén.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

december 02. - december 08.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
7 680
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Tiszántúl kivételével sokfelé várható eső, a Bakonyban havas eső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag