Újabb vírusok miatt kell komolyan aggódnunk

Pár hete újabb halálos, agykárosító vírus ütötte fel a fejét: a Nipah-vírus Dél-Indiában ölt meg több mint egy tucatnyi embert. Járványügyi szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a kórokozó ellen nincs védekezés.

A Henipa-vírusok alkotják az RNS-vírusok egyik nemzetségét a Paramyxoviridae családban. Ezeket a kórokozókat természetes körülmények között a gyümölcsevő denevérek (repülő rókák) és többfajta kistestű denevér hordozza. Az állatok nyálában, vizeletében, spermájában és székletében is fellelhető a vírus. A repülő emlősökben azonban a vírus nem okoz tüneteket. A Henipa-vírusokat hosszú genomok és a hordozógazdák széles skálája jellemzi. A WHO szerint a közelmúltban megjelenő zoonózist (állatról emberre átterjedő megbetegedést) okozó patogének, amelyek képesek a háziállatokat és az embereket is halálosan megfertőzni, aggodalomra adnak okot.

víruslabor
Munka a víruslaborban. A Henipa-vírusok globális fenyegetést jelentenek

A Henipa-vírusokat már a 90-es évek óta ismerik, de sokáig úgy vélték az orvosok, hogy csak az ausztráliai Brisbane-ben felfedezett Hendra-vírus és az 1999-ben Malajziában mintegy száz halálos áldozattal járó járvánnyal bemutatkozó Nipah-vírus áll rokonságban. 2009-ben viszont kiderült, hogy RNS-szekvenciájuk alapján további három patogén is filogenetikai kapcsolatban áll az ismert Henipa-vírusokkal: a Cedar-vírus (Ausztrália), a Mòjiāng-vírus (Kína) és a Kumasi-vírus (Ghana). Mivel Ausztráliában, Ázsiában és Afrikában is megtalálhatóak ezek a kórokozók, a Henipa-vírusok potenciális járványrégiói bárhol lehetnek a világon.

Trükkös gyilkosok

A Henipa-vírusoknak van egy nagy trükkjük, amely még veszélyesebbé teszi őket. Egy szokatlan eljárásról van szó, amelyet RNS-szerkesztésnek neveznek: ennek célja, hogy egyetlen génnel többféle fehérjét állítsanak elő. Ez a módszer valószínűleg megzavarja a megtámadott szervezet vírusellenes védekezőrendszerét.

Amiért a Henipa-vírusokról beszélnünk kell, az a Nipah-vírus dél-indiai megjelenése, ahol Kerala államban május 18-a óta 16 ismert halálesetet okozott. A fertőzés első jelei közé tartozik a láz, a hidegrázás, az izomfájás és más különféle fájdalmak. Végül a vírus agyvelőgyulladást okoz, amely rohamokkal és fejfájással jár. Ha súlyos a gyulladás, a betegség kómába torkolhat. A betegség halálozási rátája brutálisan magas, 40 és 75 százalék közé esik. Akik túlélik a fertőzést, azok is maradandó károsodást szenvedhetnek, romlanak a kognitív képességeik, rohamok gyötrik őket, de beszámoltak a hallás és a látás romlásáról is.

A fertőzéshez elég annyi, hogy az emberek olyan gyümölcsöt fogyasszanak, amely érintkezésbe került a denevérek valamilyen testváladékával. De még nagyobb veszélyt jelent, hogy a sertések nagyon könnyen megfertőződnek, majd köhögésük és vizeletük vagy fekáliájuk révén megfertőzik az őket gondozó embereket. (A brisbane-i Hendra-vírus-fertőzések esetében például lovak voltak a közvetítők.) A betegeket ápolók vagy a családtagok is könnyen a fertőzés áldozatai lehetnek, ha nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek kizárják az érintkezést a testváladékokkal.

Nincs rá gyógyszer

A betegségre nincs speciális kezelés, a megelőzés a legfontosabb a védekezésben. Jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban olyan oltóanyag, amelyet emberek vagy állatok számára fejlesztettek volna ki. A kanadai járványügyi központ jelentése szerint a Nipah-vírust a hatóságok már a 2001. szeptember 11-i támadások után komolyan elkezdték tanulmányozni, a kórokozó ugyanis egyike lehet azoknak, amelyeket fel lehet használni bioterrorizmusra. A kormányok és a potenciális járványok elleni civilszervezeti munkát koordináló szövetség, a CEPI 25 millió dollárt helyezett kilátásba a Profectus BioSciences és az Emergent BioSolutions cégek számára, hogy felgyorsítsák a Nipah-vírus elleni védőoltás kifejlesztését.

Tudjuk, hogy vannak olyan mikroszkopikus lények (ráadásul talán nem is nevezhetőek élőnek), amelyek képesek elvenni az életünket a fennmaradásuk, szaporodásuk érdekében. Vajon mely vírusok a legvadabb ellenségeink? Részletek!

Indiában időközben bejelentették, hogy közel állnak hozzá, hogy a járványt megszűntnek nyilvánítsák. A fertőzést túlélő emberek azonban még mindig karanténban gyógyulnak, családjukkal pedig nem érintkezhetnek közvetlenül. Erre csak akkor kerülhet sor, ha e végső tesztsorozat teljes bizonyossággal megállapítja a vírusmentességüket. A WHO szerint a fertőzés lappangási ideje 4 és 14 nap közötti, de ismert olyan beteg is, akinél 45 napos volt az inkubációs időszak. A lappangási idő keralai átlaga 21 nap volt. Mivel az utolsó haláleset május 19-én volt, a hivatalos protokollnak megfelelően további 42 napot kell várni, hogy a veszély elmúltát hivatalosan is bejelenthessék június végén.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

Erősen felhős vagy borult égre számíthatunk, csupán délen és nyugaton szakadozhat fel átmenetileg a felhőzet. A reggeli, délelőtti órákban az északi országrészben fordulhat elő kisebb eső, majd késő délutánól, estétől egyre kiterjedtebb esőzés várható. Több helyen megélénkül, hazánk déli felén megerősödik a déli, délnyugati szél, amit nyugaton, délnyugaton egy-egy viharos lökés is kísérhet.A csúcshőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, azonban északkeleten és néhol az északnyugati határvidéken ennél alacsonyabb értékeket is mérhetünk.Késő estére5 és 13 fok közé hűl le a levegő. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!