A szálló por az egyik legveszélyesebb légszennyező anyag. A rendkívül apró részecskék és folyadékcseppek összetett keveréke közvetlenül természetes forrásokból, például erdőtüzekből, vagy az erőművekből, az iparból és a gépjárművekből kibocsátott gázok levegőben történő reakciójakor kerülhet a környezetbe.
A veszélyes ammónium
A PM2.5 a levegőben szálló, 2,5 µm-nél kisebb átmérőjű részecske. Általában úgy tartják, hogy a PM2.5 feketeszén része (amely főként a gépjárművekből származik) a legártalmasabb. A London School of Hygiene & Tropical Medicine (LSHTM) globális elemzése - amit a Multi-City Multi-Country Collaborative Research Network (több város, több országot átfogó együttműködési kutatóhálózat) részeként végzett - többek között ezt vizsgálta. (Az összefoglaló tanulmány az Epidemiology című folyóiratban jelent meg.)
A kutatócsoport a 16 ország 210 városában 1999 és 2017 között mért adatok elemzése során megállapította, hogy a légszennyezésből eredő emberi egészségi kockázatok a PM2.5 különböző összetevőinek arányától függően változnak.
Az egyik legveszélyesebb összetevő az ammónium (NH
4+), amely főként a műtrágyahasználatból és az állattartásból származik. A PM2.5 által okozott többlethalálozás kockázata nagyjából 0,6 százalékról 1 százalékra nőtt, amikor az ammónium aránya 1 százalékról 20 százalékra emelkedett a keverékben. Ahol a keverékben nagyobb volt az ammónium koncentrációja - köztük a japán Aikita, Aomori és Sendai, valamint a kanadai London Ontario és Sarnia városban -, ott magasabb egészségügyi kockázattal kellett számolni.
"Tudjuk, hogy a finom porban található feketeszén jelentős közegészségügyi problémát jelent. Kevesebbet tudunk azonban az ammóniumról, amely a légkörben az ammónia (NH
3) kémiai reakciója során keletkezik, és főként mezőgazdasági és gazdálkodási gyakorlatokból származik. Az egyes összetevők relatív hatásának szétválasztására alkalmazott statisztikai technikákkal azt mutattuk ki, hogy az ammónium talán veszélyesebb, mint a PM2.5 többi ismert összetevője" - mondta Pierre Masselot, az LSHTM kutatója, a tanulmány vezetője az egyetem híroldalának .
A szálló por jelentős környezeti kockázati tényező, amelynek a betegségek globális terhéről szóló 2017-es jelentés világszerte 4,1-5 millió halálesetet tulajdonított. A finom részecskéknek való kitettség és az ok-specifikus halálozás közötti rövid távú összefüggések ismertek, bár a kockázat helyenként eltérő. Annak érdekében, hogy segítsen feltárni ennek okát, a tanulmány a PM2.5 fő kémiai összetevőinek szerepét vizsgálta - írja a Technology Networks kutatási portál.
Országonként eltérő kockázatok
A kutatócsoport elemezte a PM2.5 fő összetevőit, köztük a szulfátot, a nitrátot, az ammóniumot, a feketeszenet, a szerves szenet, az ásványi port és a tengeri sót. Ezeket az adatokat kombinálta többek között azokat az információkkal, amelyek az emberek életkorát, GDP-jét, szegénységi rátáját, életterének hőmérsékletét írták le. Fejlett statisztikai módszereket alkalmaztak, hogy több helyszínen modellezzék a konkrét egészségi hatásokat.
A PM2.5-tel kapcsolatos egészségi kockázatok nem függtek a feketeszén és a szerves szén arányától, és bizonytalan volt a szulfát szerepe is. A kockázatok a becslések szerint alacsonyabbak azokban az országokban, ahol a nitrátok koncentrációja magas, mint például az Egyesült Királyságban, Németországban és Skandináviában.
Antonio Gasparrini, az LSHTM biostatisztikai és epidemiológiai professzora, a tanulmány vezető szerzője kifejtette: "az eredmények fontosak a légszennyezéssel kapcsolatos jövőbeli szakpolitikák szempontjából. A legveszélyesebb kibocsátásoknak a legmodernebb modellezéssel való azonosítása segíthet megmutatni, hogy a világ mely régióira és hogyan kell összpontosítani az erőfeszítéseket." Hozzátette: a részecskék egy hányada természetes módon van jelen a légkörben, míg egy részük emberi tevékenységekből származik.
A kutatók munkája rávilágított, hogy az ammónium rendkívül káros szennyezőanyag, és a konkrét stratégiák - például a mezőgazdasági kibocsátás csökkentését célzó támogatás növelése - létfontosságúak lehetnek a közegészségügy szempontjából. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a vegyi anyagok mindegyike veszélyes - figyelmeztetett a professzor.
