Hogy kik a veszélyeztetettek, és milyen tünetek utalhatnak rá, arról dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosa beszél.
Sok életet követel
A petefészekrák a nők körében az 5. leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, ezért fontos azok rendszeres ellenőrzése, akik az emelkedett kockázatú csoportba tartoznak, hiszen a mielőbbi felismerése életmentő lehet. Sajnos ezen daganat gyors progressziót mutat, hamar áttéteket képezhet, így fontos a megfelelő időben megkezdett, megfelelő terápia.
Kiket veszélyeztet leginkább?
A petefészekrák kialakulásának pontos oka nem ismert, ám vannak rizikótényezői, melyek megnövelik az esélyét. Egyes típusok megjelenésében a genetika játszik kiemelt szerepet, így ha a családban előfordult hasonló daganatos megbetegedés , akkor fontos rendszeresen szűrésre járni csakúgy, mint ha valaki BRCA-1 és BRCA-2 génmutációval küzd, melyek az emlőrák megjelenésért is felelősek. A vastagbélrákkal hasonló összefüggést mutat. Ezen kívül veszélyeztetettek azok is, akik nem - vagy 35 éves kor felett - szültek, nem szoptattak, a menopauzában lévők (>50) , illetve akik olyan hormonkezelésben részesültek, melynek során mesterségesen hozták létre az ovulációt (pl. IVF, inseminatio).
Eleinte nincs figyelemfelkeltő tünete
A daganat egyik fő veszélye, hogy korai stádiumában nincsenek különösebb tünetei, ha pedig mégis, akkor nem specifikusak a daganatra: ilyen panasz többek között a haspuffadás, a gyomor-és bélpanaszok, a deréktáji fájdalom, a vérzészavarok. Érdemes tudni, hogy ezen tüneteket jóindulatú ciszta is okozhatja. Sajnos amikor már kifejezett jelei vannak (növekvő haskörfogat-szabad hasűri folyadék), akkor a rák már előrehaladott állapotban van.
Éppen ezért fontos, hogy ha valaki a veszélyeztetett csoportba tartozik, akkor vegyen részt rendszeres (évenkénti) nőgyógyászati kivizsgáláson! Az éves nőgyógyászati vizsgálatnak része kell legyen a petefészkek hüvelyi ultrahang vizsgálata is. Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs kidolgozva, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal (CT, MRI) felállítható a diagnózis, melynek pontosításához a daganat szövettani/citológiai tisztázása szükséges. "Súlyos esetben a tumor hatalmasra nőhet, ki is tapintható" - mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosa.
A műtét elkerülhetetlen
"Amennyiben valakinél petefészekrákot diagnosztizálunk, úgy műtétre vagy a kezelés megkezdéséhez szövettani mintára mindenképp szükség van. Hasi exploráció (műtét) során eltávolításra kerül a daganat, valamint az érintett szövetek (legtöbbször a méh, a méhkürt, a petevezetők, a petefészkek és a cseplesz is). Cél a látható daganatmentesség elérése a műtéttel. Emellett kemoterápiára, sugárkezelésre és egyéb onkológiai gyógyszerek alkalmazása is indokolt, ezen műtéteket és kezeléseket ezért onkológiai centrumokban kell elvégezni. A kezelések után rendszeres ellenőrző vizsgálatokon kell a betegnek részt vennie, mert a daganat kiújulhat."
