Alábbiakban Dr. Móri István Péter, az Árvai-Barta MED magánklinika fül orr gégész szakorvosának cikkét olvashatják.
A szerző több évtizedes tapasztalata az, hogy ha a környezetünkben meghalljuk azt a szót, hogy daganat vagy rák, akkor valamilyen tudatalatti védekező mechanizmusnak köszönhetően vagy egyáltalán nem veszünk róla tudomást, vagy szinte azonnal "hárítunk", mondván "nálam, vagy a családomban biztosan nem alakulhat ki"! Sajnos a fül-orr-gégészek tapasztalata teljesen más.
Amíg Magyarországon 1948 és 2000 között a daganatos összhalálozás 2,8-szorosára emelkedett, addig a fej-nyaki tumorok által okozott halálozás közel 6-szorosára (1970-hez képest több mint négyszeresére, 1980-hoz képest kb. két és félszeresére). A világon évente 600 000 új fej-nyaki daganatot diagnosztizálnak. Hazánkban 2010-ben összesen 5113 új esetet regisztráltak. 1980-tól napjainkig egyedülállóan emelkedett hazánkban a fej-nyaki tumorok előfordulása és halálozása.
Ez alapján elmondható, hogy a fej-nyaki tumorok okozta halálozás nőtt a legdinamikusabban az elmúlt évtizedekben Magyarországon. Ez az arány Európában a legmagasabb. A férfi-nő arány 5-6 az 1-hez, a legveszélyeztetettebb életkor 45-65 év között van.
A pontos ok ismeretlen, de a dohányzás az egyik rizikófaktor: a szájüregi daganatos és a gégerákos betegek 75-80 százaléka dohányos. Az alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező. Azok körében, akik egyidejűleg dohányosok és alkoholisták is, 8-15-ször gyakoribb a szájüregi rákok előfordulása, mint azoknál, akik "csak" az egyik káros szenvedély rabjai. Ritkán, a szájnyálkahártya rossz szájhigiénia, vagy nem megfelelően illeszkedő protézis miatti irritációja is vezethet szájüregi daganatok kialakulásához.
Az utóbbi időszakban előtérbe került a HPV (humán papilloma vírus) kóroki szerepe, ezirányú vizsgálatok napjainkban is folynak de tény, hogy egyes fej-nyaki daganatok szövettani, citológiai és szerológiai elemzése során találtak HPV fertőződést.
Jelek és tünetek:
A fej-nyak területének daganatai sokszor jól láthatóak, vagy érezhetőek, maga a beteg is felismerheti őket. A fej-nyak daganatai a légutak és a tápcsatorna kezdeti szakaszait érintve légzési és táplálkozási nehézségekhez vezethetnek, fokozatosan kialakuló nehézlégzéshez és nyelési fájdalomhoz vagy félrenyeléshez. Fontos, hogy a nyálkahártyán megjelenő duzzanat, fehéres folt, fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, fülbe sugárzó nyelési fájdalom, rekedtség, fájdalmatlan nyaki csomó megjelenése gyanút keltsen, és haladéktalanul forduljunk orvoshoz, jelentkezzünk elsősorban fül-orr-gégész, illetve szájsebész szakrendelésen.
A fej-nyak daganatok esetében - csakúgy, mint valamennyi daganatnál - a korai diagnózis életmentő. A korai felismerés és megfelelő kezelés esetén ugyanis teljes gyógyulás várható. A gyakorlatban sajnos a fej-nyaki daganatok túlélési esélye statisztikailag nagyon csekély. Szájüregi vagy szájgarati daganatoknak a nyálkahártyán megjelenő duzzanat vagy fekély, kellemetlen szájszag, a nyelv mozgásának korlátozottsága, nyelési fájdalom vagy félrenyelés, fülbe sugárzó nyelési fájdalom a fő tünetei.
Orrgarati vagy orrmelléküregi daganat gyakori tünete a vezetéses típusú nagyothallás, a kettős látás, a szemgolyók aszimmetriája, orrdugulás, gyakori orrvérzés, arcduzzanat, fejfájás, a felső fogsor fogainak meglazulása és az arcon érzészavar megjelenése. A hangszalagok szintje fölött elhelyezkedő gégedaganatok és az algarat daganatainak korai tünetei a gombócérzés, torokfájás, fülfájás, amelyekhez később a rekedtség, nyelészavar és légszomj társul. A hangszalagok szintjében kialakuló gégerák korán rekedtséget okoz. A hangszalagok szintje alatt elhelyezkedő daganat csak jóval később okoz rekedtséget, emiatt sajnos gyakran későn ismerhető fel. A fenti tünetek jelentkezésekor haladéktalanul fül-orr-gégészeti, illetve szájsebészeti szakrendelőben kell jelentkeznünk.
Fontos a megelőzés és a szűrés:
A fenti sorokban részletezett rizikófaktorok kerülése nagy fokban hozzájárulhat ahhoz, hogy ne alakuljon ki fej-nyaki daganat. Emellett minden páciensnek - a dohányosoknál ez fokozottan érvényes - rendszeres szűréseken javasolt részt venni. A fej nyaki daganatok többsége szakorvos által már igen korai állapotban felismerhető, a rendelkezésünkre álló száloptikás, vagy merev endoszkópok segítségével fájdalmatlan vizsgálattal, még kezelhető stádiumban felfedezésre kerülhetnek a daganatok. Dohányosoknak minimum félévente, nem dohányos pácienseknek évente érdemes felkeresni fül-orr-gégészt, ún. "fej-nyaki rákszűrés" céljából.
