Az emlőrákos esetek nemcsak előrehaladottságuk (stádiumuk) szerint térhetnek el egymástól, de abból a nagyon fontos szempontból is különböznek, hogy egyesek kedvezőbb, mások kedvezőtlenebb lefolyásúak, és a különféle daganatok más és más kezelésre reagálnak.
Az onkológiai terápia megindítása előtt a legfontosabb orvosi feladat feltérképezni, "megismerni" a daganatot, hogy ellene a leghatékonyabb fegyvert lehessen bevetni. Ezt a stratégiát erősítik a legújabban megjelent - úgynevezett molekulárisan célzott - terápiás eljárások, amelyek az adott tumorban jelenlévő nagyszámú molekulát célozzák meg, hogy életképtelenné tegyék. Az egyéni ellátás szükségessége nemcsak a gyógyszeres, hanem a műtéti és a sugárkezelésre is vonatkozik - mindebben nélkülözhetetlen a mammográfusok (onkológus, sebész, sugárterapeuta) és a patológusok együttműködése - hangzott el a szegedi emlőrák szimpóziumon.
A hazai szakemberek második alkalommal gyűltek össze, hogy a magyar nők leggyakoribb daganatos betegségével foglalkozzanak. A rendezvény újszerűsége, hogy a legkülönfélébb szakterületekről érkező orvosok egyetlen betegségre fókuszálva igyekeztek minden kapcsolódó kérdést körüljárni. A szimpózium kiscsoportos gyakorlati bemutatásokkal, a már elkezdődött és a még csak tervezett szakmai együttműködésről szóló beszámolókkal, illetve esetmegbeszéléssel indult.
A mammográfiás szűrés bevezetésével az emlőrákok nagy részét korai stádiumban: még nem tapintható állapotban ismerik fel. Az ilyen daganatok (csomók) sokkal kevesebb és enyhébb (kevesebb mellékhatással járó) kezeléssel gyógyíthatók, mint a hosszabb időn át jelenlévő, tapintható, előrehaladottabb állapotúak. Egy nemrégiben Szegeden végzett vizsgálatban 607 olyan beteg adatát összesítették, akiknél 293 esetben szűréssel, 259 esetben a tünet alapján fedezték fel a tumort. Az eredmények azt mutatják, hogy a szűréssel felfedezett esetekben lényegesen gyakrabban kerülhetett sor emlőmegtartó műtétre, és ritkábban volt szükség kemoterápiára. A tünet alapján (például tapintással) felfedezett csomók egyértelműen nagyobbak voltak, mutatva a betegség előrehaladottabb állapotát.
A tudomány előrehaladásának megfelelően, az újabb ismeretek nyomán egyre árnyaltabb lesz az emlődaganatok megítélése. Az ma már egyértelmű tudományos tény, hogy részben a genetikai adottságok, részben más okok miatt, a kockázati tényezők sem mindenkire, minden esetben hatnak egyformán. Sokáig ténynek vélték az orvosok, hogy a szoptatás bizonyos fokú védelmet nyújt az emlőrákkal szemben, mára nem látszódik bizonyítottnak ez a kockázatcsökkentő hatás, sőt, olykor kifejezetten növeli a megbetegedés esélyét, hangzott el a szegedi szimpoziumon.
