A bőrgyógyászok már korábban ismerték azt az adatot, hogy a melanómák mintegy 30 százaléka anyajegy eredetű.
Az anyajegyben található nagy számú pigment termelő sejtnek, az úgynevezett melanocitáknak mintegy 90 százaléka tartalmaz olyan genetikai módosulást, ami tumorhoz vezethetne, azonban mégsem alakul át mind daganattá. A Maria S. Soengas a michigani egyetem orvosi fakultása rákkutató intézetének munkatársa, a kutatócsoport vezetője szerint a magyarázatot a sejt egyik alkotóelemében, az úgynevezett endoplazmás retikulumban (ER) kell keresni. Az ER tulajdonképpen a sejtek 'fehérje-gyára'. A rendszerben érzékeny visszacsatolás található: az ER nem engedi, hogy korlátlan mennyiségű fehérje szaporodjon fel, végső esetben akár a programozott sejthalált, az úgynevezett apoptózist is be tudja indítani.
Korábban a tudósok azt gondolták, hogy az endoplazmás retikulum csak a fehérjeképződésben játszik szerepet, azonban több kutató igazolta már, hogy ennél jóval többre képes, érzékeli például a sejt cukor- és oxigénszintjét. Ennek megfelelően elképzelhető, hogy fontos szerepe van bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség, vagy Alzheimer-kór kialakulásában.
A Michigan-i egyetem kutatóinak legutóbbi vizsgálata igazolta, hogy az ER képes a rosszul működő gének aktivitásának megakadályozására a melanocitákban, és így azok nem alakulnak át daganatos sejtekké. A sejtek nem pusztulnak el, de nem is képesek szaporodni, és akár húsz évig is ebben az állapotban maradnak. A kutató szerint azonban az eredményeket egyelőre nem lehet még alkalmazni a gyógyításban, a pontos mechanizmus feltárásához további vizsgálatokra van szükség.
(MTI-Panoráma)
