Magyarországon évente több mint kétezren halnak meg szepszisben, vagyis az egész szervezet gyulladásos megbetegedését okozó fertőzésben, többen az uniós átlagnál. Ennek ellenére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a betegek kezelésének mindössze egyharmadát finanszírozza - hangzott el a Magyar Szepszis Fórum tájékoztatóján.
A szepszis akkor alakul ki, amikor egy előrehaladott fertőzés miatt a szervezet immunrendszere válaszreakcióra kényszerül - mondta az InfoRádiónak a Magyar Szepszis Fórum elnöke, majd hozzátette: egyre több a fertőzésre hajlamos ember.
"A szociális-társadalmi fejlődés és a medicina fejlődése hihetetlen mértékben növeli a fertőzésekre fokozottan hajlamos emberek számát" - közölte Ludwig Endre.
Ennek - mint mondta - az az oka, hogy egyre több az idős ember, az évtizedeken át cukorbajjal küzdő, rákos, transzplantált beteg, állapotuknak pedig egyik velejárója a védekezőképesség csökkenése.
Ezek az emberek gyakran kórházban fekszenek akut megbetegedéseik miatt, és az ott megkapott kórházi fertőzések is jelentősen hozzájárulnak a szepszis gyakoriságának növekedéséhez - mondta a professzor.
A Szent László Kórház osztályvezető főorvosa közölte: a fejlett országokban óriási összegeket költenek a szeptikus betegek kezelésére, Magyarországon azonban ez a terület meglehetősen alulfinanszírozott.
Ludwig Endre szerint fel kellene ismerni, hogy hiába költ a társadalom hihetetlen mennyiségű pénzt a transzplantációra vagy a tumoros betegek kezelésére, ha ezek az emberek később egy fertőzés miatt halnak meg.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csupán körülbelül az egyharmadát finanszírozza annak az összegnek, amennyibe a szeptikus betegek kezelése kerül, így azokban a kórházakban, ahol nincs lehetőség arra, hogy kétszer-háromszor több pénzt költsenek ilyen célra, ott elvileg több ember hal meg emiatt.
A professzor elmondta: éppen a finanszírozási problémák miatt a kórházak egyre kevésbé "kedvelik" a súlyos betegeket.
"Tudomásul kell venni, hogy az az intézmény, amelyik nagy mértékben képes elhárítani a súlyosabb betegeknek a kezelését, az jobb helyzetben van, mint az, aki hajlandó felvállalni ezt a terhet" - jelentette ki a Szent László Kórház osztályvezető főorvosa.
Hatalmas lemaradás
Az Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezető főorvosa az InfoRádiónak elmondta: Nyugat-Európában akár tízszer több diagnosztikus vizsgálatot végeznek a szepszisek eredetének felderítésére, mint Magyarországon.
Füzi Miklós hozzátette: a szepszis az egyik legmagasabb halálozási aránnyal járó betegség, az intenzív osztályokon ez a vezető halálok, éppen ezért indokolt lenne, hogy javuljon a diagnosztikai helyzet Magyarországon.
A szepszist biztosan azonosítani, és a megfelelő terápiát beállítani csak akkor lehet, ha az orvosok ismerik a kórokozót, a magyar kórházaknak azonban az ehhez szükséges hemokultúra-vizsgálatok finanszírozását saját maguknak kellene kigazdálkodniuk - közölte az Országos Epidemiológiai Központ főosztályvezető főorvosa.
Magyarországon van olyan intézmény, amely évente mindössze egyetlen ilyen vizsgálatot kér.
Füzi Miklós szerint a kórházak rosszul teszik, hogy elhanyagolják ezeket a vizsgálatokat, hiszen, ha anélkül kezdik kezelni a beteget, hogy orvosaik tudnák, mely antibiotikumokra rezisztens a kórokozó, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az első alkalommal hatástalan gyógyszert adnak neki.
Hozzáfűzte: az intézmények így sokkal többet költenek antibiotikumra, mintha elvégeznék ezeket a vizsgálatokat.
