Úgy építették fel a sejt belső modelljét, mint egy kapcsolási rajzot, hogy melyik fehérje mivel tud kapcsolódni, milyen hatással van a sejt működésére, és ennek működését játsszák le számítógépen. Szalay Kristóf, a Turbine technológiai vezetője, az eljárások mögött álló mesterséges intelligencia kifejlesztője az Index.hu-nak elmondta, hogy módszerükkel meg lehet mondani a gyógyszercégek kutatóinak, mely potenciális hatóanyaggal érdemes egyáltalán további kísérleteket végezni.
Gyógyszerészeti kutatók már jó ideje tudják, hogy a sejten belül miként működnek egyes biológiai folyamatok. A daganatok esetében például elromlik a belső szabályozórendszer, és ez kellemetlen dolgokat eredményez, féktelenné válik a sejtek szaporodása. Azt is évek óta vizsgálni tudják, hogy melyik hatóanyagjelölt fehérje miként kapcsolódik a kezelni kívánt sejtekhez, de ez csak egy statikus térkép, egy halott sejt böködése.
Ennek a térképnek sok része nem kapcsolódik semmilyen funkcióhoz, hiányzik a kapcsolatok logikája, a folyamat életre keltése. Mostanra viszont eljutott oda a biológia megértése, hogy már megvannak az információk ezekről a fontos részletekről. Nemcsak azt lehet megmondani, hogy egy adott fehérje miként kapcsolódik egy másikhoz, hanem azt is, hogy ha valami történik a sejtben, akkor hogyan változtatja meg a fehérje működését . A Turbine csapatának biológusai Fekete Iván vezetésével azon dolgoznak, hogy a legfrissebb kutatási eredmények és publikációk alapján minél pontosabbá tegyék a Turbine sejtmodelljét.
A gyógyszerkutatók eddig is el tudtak végezni ugyanilyen részletességű vizsgálatokat, de a laborban ez hetek, hónapok alatt megy végbe, és a költségek a pár tízezer eurótól a pár százezerig terjednek. A Turbine a folyamatot percekre rövidíti számítógépes szimulációkkal, és gyorsabbá, egyben pedig jóval olcsóbbá is teszi.
A számítógépen szimulált kísérlet a másodperc törtrésze alatt lefut, ebben egy hatóanyagot egy tumortípuson vizsgálnak. A mesterséges intelligenciát úgy hangolták, hogy a hatóanyag-tumor kombinációs vizsgálatok tízezreinek lefuttatásából származó eredmények alapján finomítani tudják a következő vizsgálati kört. A végén pedig a gyógyszeripari cégekkel közölhetik, hogy melyik az a 10-100 kísérlet, amellyel érdemes egyáltalán foglalkozni.
Amikor a Turbine bekerült a német gyógyszeripari konszern, a Bayer startup-accelerátor programjába, nagyon vegyes fogadtatásban részesült: a veterán gyógyszerkutatók sci-finek gondolták az egész technológiát. Veres Dániel, aki a Turbine tudományos és orvosi vezetője, elmondta, hogy a Bayernél mindenkit meglepett, hogy az első projektet a vártnál tízszer hamarabb befejezték. Az ott eltöltött száz nap alatt sikerült bebizonyítani, hogy szimulált kísérleteik nagyon hasonlóak, mint amit az ott dolgozók csinálnak a laborban.
Forrás: Index.hu
