Különböző rendezvényekkel és hosszabb rendelői nyitva tartással ösztönzik a nőket kétszáz településen, hogy vegyenek részt a méhnyakrákszűrésen. Sok érintett ugyanis csak nagyon későn fordul orvoshoz a problémájával, pedig a betegség korán felfedezve sokkal jobb eséllyel gyógyítható – olvasható az InfoStarton.
Sokáig nincs tünet, ezért kell a szűrés
„Legyen a közbeszéd tárgya a szűrés fontossága, legyen sikk, legyen menő, legyen trendi, hogy valaki rész vesz a szűrésen, odafigyel saját magára” – fogalmazott az InfoRádióban Bertókné Tamás Renáta, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szűrésirányítási főosztályvezetője. Mint mondta, sajnos csak nagyon kevés olyan nő él itthon, aki egészségtudatos és rendszeresen eljár szűrővizsgálatra. A többség csak alkalomszerűen, vagy egy ismerősénél felfedezett probléma hatására megy el a vizsgálatra. Van azonban egy olyan réteg is, amelyik „homokba dugja a fejét, nem vesz tudomást a betegségről”.
A szakértő szerint jó részben annak számlájára írható a nők alacsony szűrési hajlandósága, hogy a méhnyakrák csak a nagyon késői szakaszban produkál tüneteket. Sokáig nincs tehát sem vérzés, sem fájdalom, így nem merül fel senkiben, hogy esetleg baj lehet.
Senkinek sem kellene meghalnia
Ebben a betegségben egyébként a szakember szerint szinte senkinek sem kellene meghalnia, hiszen van rá egy hatékony megelőző módszer: a HPV elleni védőoltás. A HPV bizonyos törzsei ugyanis jelentősen megemelik a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. A védőoltást már évek óta ingyenesen igényelhetik itthon a hetedik osztályos lányok és fiúk egyaránt.
A rendszeres, évenkénti méhnyakvizsgálat elengedhetetlen annak érdekében, hogy még idejében észleljék a szervezetünkben az esetleges kóros elváltozásokat, és azokat hatékonyan kezelni is tudják. A kapott leleten azonban gyakran találkozhatunk olyan kifejezésekkel és elnevezésekkel, amelyeket nem biztos, hogy ismerünk. Segítünk az értelmezésben.
