A Prezi székházában gyűltek össze kedd este orvosok, rezidensek és érdeklődők, hogy az egészségügy jövőjéről beszéljenek, mindkét oldalt, pácienst és szakmabelit egyaránt meghallgatva. Az első előadó rögtön a leghíresebb e-páciens volt, az online bejelentkező, csak e-Patient Dave-ként ismert Dave deBronkart, aki gyakorlatilag a jövő betegének prototípusa.
Dave szerint a kulcs az, hogy a páciensnek jogot kell adni, hogy hozzáférhessen betegadataihoz , és ezáltal önálló döntéseket hozhasson. Márpedig ha valakinek, neki lehet hinni, hiszen kétszer is kigyógyult a rákból, másodszor pedig épp annak köszönhetően, hogy adatait elküldve megpályáztatta a magánklinikákat, bizonyítsák be, hogy a számára legmegfelelőbb kezelést tudják nyújtani.
Az Egyesült Államokban már próbafázisban van egy OpenNotes elnevezésű kezdeményezés, melynek lényege, hogy a páciens rögtön elolvashatja az orvos jegyzeteit a viziten. Hallgatói kérdésre e-Patient Dave elmondta, az már a beteg személyes felelősségének tárgyát kell, hogy képezze, kinek adja ki ezeket az érzékeny adatokat.
A következő prezentáló, dr. Krivácsy Péter gyermekorvos a jelen és a jövő betegeit hasonlította össze. Tapasztalata szerint a technológiai fejlődés jelentős hatással van a kórházak életére is. Egyrészt már okostelefonnal is lehet lázat, pulzust és egyéb adatokat mérni, de Krivácsy véleménye szerint ezen a téren egyszerűsítésre van szükség a betegek érdekében: elegendő lenne, ha a telefon annyit mondana, hogy a mért adat jót, rosszat, vagy nagyon rosszat jelent, tehát nem az érintettnek kellene kiértékelnie az adatokat, ez tenné lehetővé, hogy ezek az alkalmazások terhet vegyenek le az orvosok válláról.
Hangsúlyozottan inkább szórakoztató és nem kifejezetten szakmai hangvételű prezentációjában Krivácsy kitért arra is, miként vált részévé a kórházi életnek a közösségi média, melynek valamely felületét az Egyesült Államokban már a kórházak 26 százaléka használja, többnyire profi módon, itthon viszont erre még egyelőre kevés a pozitív példa.
A jövő betegének víziójával egyetértve elmondta, az ő félelme az, hogy az orvosokat el fogják temetni az adatok, egyszerűen túl sok ez ahhoz, hogy ki tudják értékelni. A megoldás véleménye szerint – amellett, hogy a páciensek számára is hozzáférhetővé teszik őket – az egyszerűsítés és a komplex kiértékelés lehet, azonban erre jelenleg nincs munkaerő az egészségügyben.
Az utolsó előadó, Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke a Health Literacy (szabad fordításban egészség-műveltség) fogalmának jelentőségéről beszélt. Ez azt a fokozatot jelenti, hogy az egyén mennyire képes hozzájutni, kommunikálni, feldolgozni és megérteni az alapvető egészségügyi információkat és szolgáltatásokat, hogy aztán ezáltal megfelelő egészségügyi döntéseket hozzon.
Több tényező miatt is fontos, hogy egy ország lakossága mennyire fejlett ezen a téren: aki jó döntéseket hoz, kevesebb ideig beteg, korábban vissza tud térni dolgozni, jobban termeli a GDP-t, átlagosan kevesebbe kerül az államnak az ellátása.
Európában csak Bulgária áll rosszabbul hazánknál ezen a téren, de a nagy átlagot tekintve is problémásak az adatok, mert még a legjobb Hollandia sem éri el a kitűnő küszöbértéket. Thomas Straumits elmondta, hogy hazájában, Svédországban is működik egy rendszer, mely egyrészt az orvosok válláról hivatott terhet levenni, másrészt a betegeket is edukálja. Ennek lényege, hogy a páciens egy nővérszolgálatnál tájékozódhat, az adott tünetekkel mit kell tennie, szükséges-e orvoshoz fordulnia.
A Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület kezdeményezése nyomán született meg a Smart Healthcare Meetup sorozat, melynek további támogatói és alapítói pedig dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a T-Systems Magyarország, a Mito Kreatív ügynökség, a laborom és az Abbvie Magyarország Kft. Ez volt a második alkalom, hogy a szakma képviselői és az érdeklődők összegyűltek, de a jövőben várható a folytatás. Addig is, a második meetup előadásai itt megtekinthetők.
