Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a rosszindulatú daganatok miatt hal meg a legtöbb ember. 2018-ban például több mint 33 ezren vesztették életüket rákos megbetegedés következtében, a Nemzeti Rákregiszter szerint pedig 2017-ben 104 970 főnél fedeztek fel rosszindulatú daganatos elváltozást. Látható tehát, hogy milyen óriási jelentősége van a képalkotó diagnosztikának, amely forradalmasította a rákgyógyítást.
"Ötven évvel ezelőtt a képalkotó diagnosztika egy-egy röntgenvizsgálatot jelentett, majd néhány évvel később megjelent az ultrahang, az 1980-as években pedig a computer tomográfia (számítógépes rétegvizsgálat, CT), majd a mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Ennek is köszönhető az, hogy lehetővé vált a daganatok korai felismerése, így a betegeknek sokkal jobbak a kilátásai. A radiológiai szakma része az intervenciós radiológia is, azaz a képalkotó berendezések vezérlésével képesek vagyunk minimál invazív kezeléseket végezni számos kórfolyamat, így daganatos betegségek kezelésére is. Súlyos műtéti megterhelés nélkül lehet megszabadítani a beteget az elsődleges daganatától vagy az áttéteitől" - mondta el Prof. Palkó András, az Affidea csoport szakmai tanácsadó testület vezetője.
Mindegyik páciens találkozik ilyen vizsgálatokkal
A képalkotás alapvető szerepet játszik a rákos elváltozások felfedezésében, a stádium meghatározásában, a terápia kialakításában, annak eredményességének követésében és a gyógyult betegek kontrollvizsgálatainál is. "Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a rákkal küzdő páciensek mindegyike találkozik valamilyen képalkotó vizsgálattal a betegsége során. A rosszindulatú betegségek szűrésében, korai kimutatásában kiemelkedő jelentőségűek a képalkotó módszerek: a mammográfia, a virtuális CT-vastagbéltükrözés, az alacsony dózisú tüdő-CT, de akár a hasi ultrahangvizsgálat is. A stádium-meghatározáshoz, a kezelés tervezéséhez és a terápia eredményességének meghatározásához nemcsak a belső szervi, hanem még a bőrdaganatok esetében is szükség van képalkotó vizsgálatokra (az esetek többségében ez CT- vagy MR-vizsgálatot jelent, de bizonyos daganatféleségek (nőgyógyászati, pajzsmirigy, stb.) esetében az ultrahang is fontos szerepet játszik" - magyarázta Prof. Palkó András.
Az onkoteam ez alapján dönt a terápiáról
A rákterápia során több fázisban kerül sor képalkotó diagnosztikai vizsgálatra. Az első lépés minden esetben a daganat kimutatása, illetve ezzel egy időben, illetve nagyon rövid idő múlva egy másik vizsgálattal megtörténik a rák stádiumának meghatározása. Ez lényegében azt vizsgálja, hogy helyileg milyen kiterjedésű a daganat, illetve, hogy van-e nyirokcsomó-érintettség , esetleg más távoli áttétek. Ezek az információk szükségesek ahhoz, hogy az onkoteam (a rákterápia kapcsán együtt dolgozó orvosszakértő csapat) dönthessen a terápiáról. "A radiológusok ugyanúgy az onkoteam tagjai a rákgyógyítás során, mint az onkológusok, a sebészek vagy a patológusok. Ezek a szakemberek ugyanis közösen képesek a legjobb és leghatékonyabb terápiát meghatározni a beteg számára" - hívta fel a figyelmet Prof. Palkó András.
Így zajlik az utánkövetés
A gyógyulás után az utánkövetésben is óriási szerepe van a képalkotó diagnosztikának, amely szintén adott protokoll alapján zajlik. Különböző daganattípusok és különböző kezelések kapcsán ez az utókövetési folyamat eltérő lehet, de a leggyakrabban a terápia végét követő első egy évben háromhavonta, majd félévente, a negyedik-ötödik évben pedig 12 havonta vizsgálják a gyógyult rákbeteget.
Széles körű képzés
Nem kérdés, hogy a képalkotó diagnosztika egyik legfőbb feladata a rákgyógyítás támogatása, pont emiatt a radiológusok széles körű képzést kapnak a különböző daganatok felismeréséből. Hivatalos specializáció, tehát ráépített szakvizsga gyermekradiológiából és neuroradiológiából, licenszképzés intervenciós radiológiából és emlődiagnosztikából van, de természetesen a radiológusoknál is a tapasztalat a meghatározó.
