Az előterjesztett kutatások rávilágítottak a kihívásokra, melyeket a tévhitek eloszlatása jelenti a daganatok kockázatával és a fontos életmódbeli tényezőkkel kapcsolatban. "Az európai lakosság nagy része nem igazán fogadja el a tényt, hogy önmaga is felelős a betegség megelőzésével kapcsolatban, ezért nem is igen hajlandó változtatni életmódján és szokásain. Ehelyett inkább mindent a génekre és a társadalmi helyzetre kennek" - fejtette ki Hans-Jörg Senn professzor, az ESMO rákmegelőző testületének svájci elnöke. "A jövőre nézve hatalmas egészségügyi-politikai problémát jelent az elsődleges megelőzés fontosságának hangsúlyozása." Ha ugyanis nem sikerül csökkenteni a főbb daganattípusok előfordulási arányának, nagyon nagy gazdasági terhekkel kell számolnunk.
Felfedték továbbá az emberi fejekben uralkodó káoszt a kockázati tényezőkkel kapcsolatban. A szűk alsónemű nem okoz rákot, az elhízás viszont igen. Sok a félreinformált ember. Többen túlbecsülik a genetika szerepét a betegségek kialakulásában, mondta dr. Derek Power, az ír Mercy és Cork Egyetemi Kórház onkológusa, a kutatás vezetője. 48 kérdésből álló felmérés segítségével állapították meg a rákkeltő tényezők ismeretét az általános lakosság körében. 748 ember töltötte ki a kérdőívet, akik közül 126 vallotta magát egészségügyi szakembernek. "A megkérdezettek összesen 90 százaléka (köztük az egészségügyisek is) úgy gondolta, hogy a gének erőteljesen befolyásolják a rák kialakulását. Ezeket a félreértéseket el kell oszlatni, ha valóban a beteg emberek számának csökkentése a cél. Nem lehet elégszer elmondani, hogy az étrend, az életmód és a dohányzás felel a tumorok 90-95 százalékáért" - magyarázta a kutató. Új kommunikációs módszerekkel az emberek tudtára lehetne adni, hogy az elhízás és előzményei növelik a kockázatot, így lehetne motiválni őket a fogyásra és a hízás megelőzésére.
Az alkohol hatásaival kapcsolatban is fel kellene világosítani a lakosságot. Amerikában 129 987 ember bevonásával végeztek kutatást, hogy a visszafogott alkoholfogyasztás miként függ össze a rákos megbetegedésekkel. A mértékkel ivók körében valószínűleg azért fokozott a betegség kockázata, mert nem tudják, mi számít kevésnek vagy soknak. Habár abban minden szakember egyetért, hogy a szeszes italok nagy mennyiségben több rákfajta kialakulását is előidézhetik, a kisebb mennyiségek szerepe tisztázatlan, állította Dr. Arthur Klatsky, az oaklandi Kaiser Permanente Program munkatársa. Néhány kutatás talált összefüggést, mások nem. Egy új elemzés szerint sokan nem vallják be az igazságot az ivási szokásaikkal kapcsolatban.
Török kutatók arra jöttek rá, hogy nem mindig könnyű rávenni az orvosokat a dohányzásról való leszokásra. Ha az orvos maga is pöfékel, sokkal nehezebb a pácienseit is lebeszélni erről a káros szokásról. Ez vezette dr. Fikri Iclit és munkatársait az Ankarai Egyetem orvosi karán arra, hogy megpróbálják csökkenteni a dohányosok számát a hallgatók körében. Európa több részén is cigarettáznak az orvosok. "Legtöbben a spanyol (42 százalék) és a görög (41 százalék) orvosok közül gyújtanak rá" - ismertette az eredményeket dr. Icli. 215 ankarai orvostanhallgató közül a férfiak 29,5 százaléka, a nőknek pedig 22,6 százaléka dohányzott. Az első felmérés során 60 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak az egyetemen szokott rá a cigarettára, az utolsó év felé közeledve pedig egyre növekedett az arányuk. "Ha egyszer már rákaptak, nehéz letenni. Ezért az a legjobb, ha bele sem kezdenek, ezt kell megelőzni valahogy. A medikusokban tudatosítani kell, hogy milyen veszélyt jelent a dohányzás, továbbá azt, hogy orvosként egyben szerepmodellként is szolgálnak a lakosság felé" - mondta a kutató.
